Cilli
(lat.: Celeja, szlovénül: Celje), ker. kapitányság,
székhelye Stirában, a Sann balpartján, (1890) 6264 lak., cinkolvasztással,
furnir- és párkettgyárral, börgyártással, téglaégetővel; fa- és
bőrkereskedéssel; római régiségeket tartalmazó muzeummal. Plébánia-templomában
igen érdekes gót kápolna látható. A Sann jobb partján terül el a Stadtpark,
csinos ültetvényekkel. Az erdős Schlossbergen fennmaradtak Ober-Cilli romjai.
Ujabban a várost különösen a langyos Sann-fürdőkért (25-27°) nyaralás végett is
sokan fölkeresik. Szép kilátás nyílik a Sann völgyére a Laisbergről (474 m.).
17 km.-nyire van tőle Neunhaus női fürdő. - C.-nek a rómaiak idejében nagyobb
jelentősége volt mint most. Celejas néven Plinius szerint, már a kelták és
Claudia Celeja-nak hivták. Claudius 50. Kr. u. municipiummá tette. A benne levő
Mars-temploma az egész római birodalomban ismeretes volt. Nagy Constantinus
alatt a város lakói keresztényekké lettek és az aquilejai püspökséghez
tartoztak. A szlávok lerombolták. 1341. grófságra emeltetett. A Cillei grófok
(l. o.) közül, akik hazánk történetében is jelentékeny szerepet játszottak,
legjelentékenyebbek: I. Hermann (megh. 1385), II. Frigyes, III. Hermann (megh.
1426) és a gyászos emlékü III. Ulrik, a Hunyadyak esküdt ellensége, aki 1456
nov. 9-én Belgrádban meggyilkoltatott. III. Ulrikkal a Cillei grófok családja
kihalván, a grófság III. Frigyes császárra szállott. 1492. a törökök is
ostromolták. V. ö. Fremdenführer von C. u. Umgebungen (Cilli 1875). 25 Jahre
selbständingen Gemeindewesens. Cilli 1867 - 92. (Cilli 1893). Jelenleg C.
városa és vidéke küzdtere a német és szlovén elem elkeseredett versengésének. A
városban egyelőre a német elem a győztes fel.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|