Cím

a hivatal, méltóság és rang megnevezése; vm. könyv vagy mű neve; jogilag vmely törvényes alap, melyből valakinek valamiféle joga következik (jogcím); egyes fejezetek fölirata a törvénygyüjteményekben; költségvetésben a folyószámmal ellátott egyes bevétel- és kiadás-csoportok. - A kbtv. 45. §-a szerint aki őt jogosan meg nem illető olyan címet vagy rangfokozatot használ, amely által a közönség tévutra vezettetik, - ugy szinte az, aki őt jogosan meg nem illető belföldi rend- vagy díszjeleket, vagy engedély nélkül külföldi rend- vagy díszjeleket nyilvánosan visel: közcsend elleni kihágás miatt 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

C. (eszt.). A darabok címzése, bármily csekély jelentőségünek lássék is, nem kevés fejtörést okoz a poétáknak. Lessing sokat beszél erről Hamburgische Dramaturgiájában. Se többet, se kevesebbet a kelleténél ne mondjon a C. A C. rendesen vagy a főhőstől, vagy az alapeszmétől van véve. Amaz lehet kettős nevü is (Antonius és Cleopatra), emez pedig vagy csak távolról sejteti a tárgyat (Utolsó levél), vagy az alapeszmét tisztán mondja ki (Lemondás, Az élet álom, Nézd meg az anyját stb., Fenn az ernyő, nincsen kas). Az ugynevezett dupla cimek («vagy»-gyal) már csak falusi vásárra valók.

Cima (ejtsd: csima), tkpp. Giovanni Battista da Conegliano, olasz festő, élt a XV. sz. második felében. Festményeinek szinezetében, de elrendezésében is Giovanni Bellini hatása tünik szembe és bár hiján van mestere költői fölfogásoknak és tartalmas előadásának, az egyes alakok jellemzésében, a kedves tájképi részletek kimunkálásában és az elrendezésében igen szerencsés. Festményein a legkorábbi évszám 1488, a legkésőbbi 1508. Művei közül legjelesebbek: Trónon ülő Madonna a párisi Louvreban, két Madonna a parmai képtárban, egy Madonna a velencei akadémiában. A budapesti orsz. képtárban is van egy Madonna-képe (98).

Forrás: Pallas Nagylexikon