Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cimarosa... ----

Magyar Magyar Német Német
Cimarosa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cimarosa

(ejtsd: csimaroza) Domonkos, olasz zeneszerző, szül. Aversában 1749 dec. 17., meghalt Velencében 1801 jan. 11. Szülői (kőműves és mosónő) 1750. Nápolyba költöztek; a minoriták szegényiskolájába járó gyermek rendkivüli tehetségeit Polcano atya, az orgonás fölismerte, s a lelkes fiut magas irodalmi műveltségre nevelte és a Santa Maria di Loreto c. konzervatóriumban dijtalan oktatást biztosított számára; itt 1761-72. elsőrangu tekintélyek: Manna (másképen: Manni) Gennaro, Sacchini, Fenaroli, később Piccini oktatta. Már első operája 1772. sikert aratott: Le Stravaganze del Conte (A gróf szeszélyei) c.; nemsokára már az ünnepelt Paësiello is joggal féltette elsőségét C.-tól, aki 80-nál több dalművet alkotott kiapadhatatlan költői érrel Nápoly (A szerelmes ballerina c.), Róma (Caius marius; Absolon; Judit), Velence (A kőszobor vendég), Torino (Il Valdomiro) városok számára; 1787. Szt.-Pétervárra ment, hova II. Katalin cárnő kamara-zeneszerzői cimmel hivta. Az orosz udvarban 200-nál több zeneművet alkotott, mig az éghajlat roncsolta egészségi állapota miatt, 1792. elbocsátást nyert. Ekkor II. Lipót német császár meghívta Bécsbe, Salieri helyére, udv. karnagynak fényes fizetéssel; itt teremtette többek közt mesterművét, az Il matrimonio segreto (Titkos egybekelés) c., ma is mintául szolgálható vig dalművét. Az általános lelkesedéssel üdvözölt mű abban a páratlan kitüntetésben részesült, hogy a császár kivánságára egy estén egymás után kétszer adták elő. Egy évi bécsi működés után hazatért Nápolyba, hol méltán ünnepelték a lángelméjű s még mindig szorgalmas mestert (Le astuzie feminili, azaz: Női fondorkodások, volt egyik nagyobb sikere). Végre feltámadtak ellene irigyei, élükön Paësiello-val; mikor 1799. az első francia konzul, Bonaparte Napoleon, győzelmeinek vonala Alsó-Olaszországhoz közeledett: C. kir. karnagy létére sem titkolta a francia forradalommal rokonszenvezését; a visszahatás idejében kieszközölték halálos itéletét s csak fejedelmek beavatkozására kegyelmeztek meg neki - száműzték 1800. C., a fogságból megtörten, csak Velencébe juthatott, félig megirta Artemisia c. utolsó dalművét s az ott választott VII. Pius pápa tiszteletére egy misét; rákbajban oly hirtelen hunyt el, hogy a pápai orvos kénytelen volt nyilvánosan becsületszavára erősíteni, hogy nem mérgezés ölte meg. Mindenütt gyászolták; a római Pantheon számára Canova faragta ki mellszobrát.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is