Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
címer bearings
címer blazon
címer coat of arm...
címer cognizance
címer crest
címer hatchment
címernegyed... quarter
címerpajzs armoral bea...
címerpajzs armorial be...
címerpajzs blazon
címerpajzs coat of arm...
címerpajzs crest
címerpajzs hatchment
címerpajzs ... quarter
címerpajzs ... hatchment
címerpajzs ... quarter
címerpólya fess
címerpólya fesse
címerrel ék... to emblazon...

Magyar Magyar Német Német
címer Wappen (s)
címerpajzs Wappenschil...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Címer

(Szines melléklettel.) Bizonyos szabályok szerint, meghatározott szinekből s alakokból alkotott képek, melyeket egyes családok vagy testületek: államok, megyék, városok, mint saját és állandó jelvényeiket, régi jog v. fejedelmi adományozás alapján, törvényesen használnak. Ismertető jelei: hogy az azt alkotó kép pajzsba legyen foglalva, hogy az minden jogaival együtt átörökölhető legyen. A C. eredete a keresztes hadjáratok idejére vezethető vissza, midőn egyes főurak, lovagokból álló kisérettel indultak a hadba és a címerjelvényeket a kölcsönös összetartozandóság felismerése tette szükségessé. A két első keresztes hadjárat e tekintetben semmi biztos nyomot sem hagyott hátra s első kezdete a XII. század közepére tehető. A C. elsőben a zászlón használtatott s csak 1180 körül lép fel a pajzsban, de hogy a pajzs az első időkben nem volt a C. feltétlen kelléke, mutatja az, hogy a XII. század második felében, a pecsétek nagy részén a cimeralakot pajzs nélkül vésték a pecsét mezejére. A C. felosztatnak családi, testületi (országok, városok, püspökségek, társulatok) és hivatalos C.-ekre, melyek bizonyos hivatalos méltósággal járnak; eredetükre nézve: ősi és adományozott címerekre. A C. átöröklése a XIII. században kezdődik és ezzel megalakultak a családi vagyis nemzetségi cimerek. Fejlődésének korszakai: 1. a pajzs korszaka, midőn a C.-t kizárólag a pajzs és a pajzsalak képezte, 1150-1270); 2. a C. fénykora, az élő heraldika kora, midőn pajzsát és sisakját tényleg is viselték, midőn az sisakjával, sisakdíszével takaróival, teljesen kifejlődött, a XIII. századtól a XV. végéig; 3. a hanyatlási kor, midőn a C. alkatrészeinek valódi használata megszünt, a C.-k felesleges diszítményekkel láttattak el, minök: köpenyegek vagy sátrak, rangkoronák, jelmondatok, cimertartók, rendjelvények. E korszak a XIV. századtól napjainkig terjed. A C. stilja bizonyos korszakokban, az akkor divó műépítészet stilját követi.

A C. megsértése minden időben azonosnak vétetett a C.-tulajdonos inzultálásával. Igy állam elleni kihágást követett el és két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki az ország, a társaságok vagy az osztrák-magyar monarkiának nyilvánosan kitüzött C.-ét v. zászlóját, ugyszintén ki a polgári vagy katonai hatóságok által ezen minőségük jelvényeül nyilvánosan használt zászlót v. cimert meggyalázó szándékból bemocskolja, megrongálja v. leszakítja (1879. XL. t.-c. 37. §). Aki pedig olyan zászlót, cimert vagy jelvényt tűz ki, vagy nyilvánosan használ, árul vagy másként terjeszt, amelynek kitüzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránti ellenséges irányzatok jelzéseül szolgálnak s miniszteri rendeletek által tiltva van, 15 napig terjedhető elzárással és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A magyar korona országai egyesített cimerének és az ország külön C.-ének magánosak és magánjellegü testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról az 1883. évi XVIII. t.-c. intézkedik. A szóban lévő törvényben két C.-ről lévén szó, t. i. a magyar korona országai egyesített és Magyarország külön címeréről, a törvény 1. §-a értelmében az említett címerek bármelyikét csak azok használhatják, kik arra a minszterelnöktől engedélyt nyertek. A miniszterelnöki engedély az említett két C. használatára nézve nem együttesen, hanem külön-külön adatik ki. Az erre vonatkozó folyamodványok Magyarországban a törvényhatóság első tisztviselőjénél (alispán, polgármesternél) nyujtandók be. Ezen folyamodványra 5 ftos bélyeg adandó. Ezen folyamodvány véleményes jelentés kapcsán a belügyminiszterhez terjesztetik fel, ki azt saját véleményének nyilvánítása mellett további illetékes intézkedés végett a miniszterelnöknek engedi át, ki a kérelem felett, a tárgy természete szerint illetékes társminiszter meghallgatásával határoz. Az engedélyért 50 frt díj lefizetendő. Ezenfelül az engedélyezés, a nyilvánosság szempontjából, a hivatalos lapban is köztudomásra hozatik. Jogosulatlanul és illetve engedély nélkül használt cimerek hatóságilag eltávolitandók, a címlapok és nyomtatványok pedig megsemmisítendők. A nyomdászok és könyvárusok, amennyiben C.-k használatára engedélyt nyertek, azokat csakis cím- és cégtáblákon, továbbá üzleti nyomtatványaikon használhatják. Egyes könyvkiadványokon, kivéve ha azok hivatalos kiadványt képeznek, ezen C.-k csak az egyes kiadványokra vonatkozó külön engedély alapján használhatók. Hasonló megszorítás áll fenn a szeszgyári cégekre is, melyek a szóban levő C.-ket, amennyiben erre jogosultak, csakis gyáraik és nagyraktáraik cím- és cégtábláin és nyomtatványain használhatják, de semmi esetre sem kimérési üzleteikből származó nyomtatványaikon. A magyar C.-k olynemü használata, hogy a magyar C.-a kétfejü sas a magyar C.-nek hátterét képezze, nem különben, hogy a magyar C. fölé más, mint a magyar szt. korona alkalmaztassék - tilos (l. az 1884. évi május hó 26. 29 722. sz. a. kiadott belügym. rend.). Ide tartozik továbbá az 1889 évi julius hó 1. 40 113 sz. a. kiadott belügym. rendelet is, mely a Genfben 1863. évi október havában tartott nemzetközi értekezlet alapján az osztrák-magyar monárkia részéről 1866. évi julius hó 21. elfogadott nemzetközi szerződésben foglalt alapelvek szerint megalakult «Magyar szent korona országai vöröskereszt-egylete» jelvényeinek, C.-ének (pecsét), megkülönböztető jeleinek és egyenruházatának védelmére és ezek jogtalan használatának meggátlására ugy béke valamint háboru esetén - kiadatott. Ezen rendelet szerint oly idegen államok vöröskereszt-egyletei is részesülnek védelemben, melyek a genfi nemzetközi konfederáció alapján alakultak meg, ha ezen államok a jelvények, megkülönböztető jelek, egyenruházat stb. védelem tekintetében Magyarország irányában teljes viszonosságot alkalmaznak.

C. (növ.), a fenyők tobozán (apophysis) a tobozpikkelyek felső végének megvastagodása s rombalaku csinos alakja. A C.-t egy keresztben futó él felső és alsó részre osztja, s a közepén hegyes v. szúrós csucsa, ritkán mélyedése van, s köldöknek híják.

C., az őznek, valamint szarvasnak és vaddisznónak hátrésze sülve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is