Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Címertörés... ----

Magyar Magyar Német Német
Címertörés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Címertörés

(Beizeichen, Brüche). Bizonyos jelek az ősi címer pajzsában v. sisakdíszében, melyek által egyes családok egyes ágai v. ifjabb szülöttek az idősebbtől - magukat megkülönböztették. E C.-ek a sisakdísz, pajzsszín, a címeralakok megváltoztatásában, egyes pajzsalakok megcsonkításában, elhagyásában, hozzátételében, v. helyzetük megváltoztatásában, ujabb címer vagy sisakdísznek, vagy mindkettőnek a régihez csatolásában nyilvánultak. Legszokottabb a tornagallér, a jobb vagy bal harántpólya vagy törés, csillag s félhold. A C.-ek különösen Angol- és Franciaországban gyakoroltattak rendszeresen, mert itt ezt a rendszeres majorátusi intézmény követelte. Angliában az elsőszülött tornagallért, a második egy felfelé álló holdsarlót, a harmadik ötágú csillagot, a negyedik csonka rigót, az ötödik gyürüt, a hatodik lilomot, a hetedik ötlevelű rózsát, a nyolcadik horgonykeresztet viselt címerében, Franciaországban az ifjabb ág veszi fel a sisakdíszeknek, vagy a pajzsalak szineinek megváltoztatásában nyilatkozott. Nálunk is csak a XIII-XV. századig találunk némi nyomaira. Ilyenek az Aba nemzetségből származó Omode nádor (1299), Demeter tárnokmester (1334) és Gagyi László (1372) címerei, hol az elsőben egy, a másodikban két, a harmadikban öt pólya látható; ilyen az egyes nemzetségi címerek pajzsszineinek különbözősége is, amidőn p. az Osl nemzetség szárnyas karma egyszer arany, máskor kék, a Guthkeledek hárma oldaléke, vagy a Rathold nemzetség hárslevele, egyszer veres, máskor kék pajzsban fordul elő. Törvénytelen születések jelzésére szolgáló C.: a balharánt keskeny pólya (fattyuzsineg, Bastardfaden, baton sinister), mely különösen Franciaországban volt használatban. Németországban nem, mert ott a törvénytelen születésüek nem használhattak címert.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is