Címertörés
(Beizeichen, Brüche). Bizonyos jelek az ősi címer pajzsában
v. sisakdíszében, melyek által egyes családok egyes ágai v. ifjabb szülöttek az
idősebbtől - magukat megkülönböztették. E C.-ek a sisakdísz, pajzsszín, a
címeralakok megváltoztatásában, egyes pajzsalakok megcsonkításában,
elhagyásában, hozzátételében, v. helyzetük megváltoztatásában, ujabb címer vagy
sisakdísznek, vagy mindkettőnek a régihez csatolásában nyilvánultak.
Legszokottabb a tornagallér, a jobb vagy bal harántpólya vagy törés, csillag s
félhold. A C.-ek különösen Angol- és Franciaországban gyakoroltattak rendszeresen,
mert itt ezt a rendszeres majorátusi intézmény követelte. Angliában az
elsőszülött tornagallért, a második egy felfelé álló holdsarlót, a harmadik
ötágú csillagot, a negyedik csonka rigót, az ötödik gyürüt, a hatodik lilomot,
a hetedik ötlevelű rózsát, a nyolcadik horgonykeresztet viselt címerében,
Franciaországban az ifjabb ág veszi fel a sisakdíszeknek, vagy a pajzsalak
szineinek megváltoztatásában nyilatkozott. Nálunk is csak a XIII-XV. századig
találunk némi nyomaira. Ilyenek az Aba nemzetségből származó Omode nádor
(1299), Demeter tárnokmester (1334) és Gagyi László (1372) címerei, hol az
elsőben egy, a másodikban két, a harmadikban öt pólya látható; ilyen az egyes
nemzetségi címerek pajzsszineinek különbözősége is, amidőn p. az Osl nemzetség
szárnyas karma egyszer arany, máskor kék, a Guthkeledek hárma oldaléke, vagy a
Rathold nemzetség hárslevele, egyszer veres, máskor kék pajzsban fordul elő.
Törvénytelen születések jelzésére szolgáló C.: a balharánt keskeny pólya
(fattyuzsineg, Bastardfaden, baton sinister), mely különösen Franciaországban
volt használatban. Németországban nem, mert ott a törvénytelen születésüek nem
használhattak címert.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|