Cimet-alma
(növ., Anona Adans.), A róla elnevezett család cseréje v.
fája, minta két földrész forró vidékein (50 faj). Levele nagy, egyszerü,
épszélü, virága magános, nagy, gyümölcse is nagy, kivül pikkelyes (l. az ábrát)
v. metszett lapos, egy része nagyon jóízü. Az A. Cherimonia Mill. (cherimoya,
csimiajafa) fajt pompás izü gyümölcsért Peruban és Spanyolországban termesztik,
különben Peruban és Columbiában erdőket alkot. Az A. Humboldtii Dun.
Costaricában gyakori, pikkelyes gyümölcse a mandulatermő fenyőéhez hasonló,
kedves szamócaizü. Az A. (Asimina) triloba L. (pappawfa) 6 m. magas fa
É.-Amerika déli részén; gyümölcse nagyon jó, de a magva mérges hánytató. Az A
palustris L. délamerikai, gyökeréből való a nyugatindiai s dugónak használt
para; levelét féreg ellen használják. Az A. muricata L. (savanyu sobbe)
melegebb Amerika fája, a francia kreol a gyümölcsét alakjáról «Coeur de boeuf»
(ökörszív) nevezi. Ez görbült, szemölcsös, sárga dinnyeforma, gyakran 1/3
méter hosszu, 1-11/2 kg. súlyu; a husa fehér, rostos, de
borizü és üditő leve bőven van, ezért a forró tartományok egyik legkedveltebb
gyümölcse, bor is készül belőle, kérgét és levelét orvosságnak használják. Az
A. squamosa L. Columbia és Peru 4-6 m. magas fája; pikkelyes ökölnagyságu
gyümölcse (ate v. athe, cimetalma, cukoralma) jóízű, azért más földrész forró
tartományaiban gyakran ültetik. Háncsából kötél lesz.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|