Cinkacetát
(ecetsavas cink). Zn(C2H3O2)2.
A C.-ot úgy látszik már Geber alkémista is ismerte a VIII. században;
gyógyszerül Rademacher ajánlotta. Előállítható úgy, hogy a cinkoxidot v.
bázisos cinkkárbonátot hig ecetsavban oldunk és az oldatot besüritjük. A
kihüléskor három molekula kristályvizzel kikristályosodik. Színtelen, átlátszó,
gyöngyházfényü, gyengén ecetsavszagu kirstályokból ál; hideg vizben könnyen
feloldódik, a borszesz is elég jól oldja. A levegőn kissé elmállik, 100°-on
összes kristályvizét elveszti. Erősebb hevitéskor elbomlik. Gyógyszerül
használják, kis adagban görcsös bántalmaknál. Szemvízekbe gyakran rendelik.
Oldatát a hugycső különféle megbetegedéseinél befecskendezve alkalmazzák. A
magyar gyógyszerkönyvben hivatalos só, rézzel, vassal, ólommal ne legyen
szennyezve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|