(cinkvitriol, cinkgálic, fehérgálic), ZnSO4. E
sót már Basilius Valentinus ismerte a XV. sz.-ban és fehér vitriolnak nevezte.
Alkotó részeit Brandt határozta meg 1735. A természetben kristályokban is
előfordul (Goslarit), némely bányavízben oldva van. Előállítható fémcinkből,
azt higított kénsavban feloldva; az oldatot besürítve, a kihüléskor
kristályokban kiválik. A nyers C.-ot közönséges cinkoxidnak kénsavban való
feloldása utján kaphatni. Nagy mennyiségü nyers sót a természetben előforduló
cinkfényléből (ZnS) ugy készítenek, hogy azt levegőn pörkölik, majd a képződött
C.-ot vízzel kivonják és besürítés után kikristályosítják. Az így előállított
só nagyon tisztátalan, többnyire ferro szulfáttal, esetleg réz szulfáttal
szennyezett. A tiszta kristályos C. szintelen, átlátszó, a rombos rendszerbe
tartozó oszlopos kristályokból áll, amelyek rendesen 7 molekula kristályvizet
tartalmaznak. A só fajsulya közel 2, vízbn könnyen oldódik, a vizes oldat
undorító fém izü és savi kémhatásu, borszeszben azonban oldhatatlan.
100 s. r. viz felold (Poggiale szerint)
0° on
|
115,22 s. r.
|
10° on
|
138,21 s. r.
|
20° on
|
161,49 s. r.
|
50° on
|
263,84 s. r.
|
100° on
|
653,59 s. r. kristályos C-ot
|
A C. csak közönséges hőmérsékleten kristályosodik 7 molekula
vízzel, 30°-on felül ferde rombos oszlopok válnak ki, amelyek 6 molekula
kristályvizet tartalmaznak; különben 1, 2, 3 és 5 mol kristályvizet tartalmazó
C-ot is kaptak. A hevitéskor 100°-on 6 mol. kristályvizet könnyen elveszeít,
míg az utolsó molekula csak 200°-on felül távozik el. A C. a vele izomorf
magnéziumszulfáttal természetesen összekristályosodik, de a ferro szulfát (egy
hajlásu) és a rézszulfát (három hajlásu) szinte összekristályosodnak vele,
amidőn ha C. van fölöslegben, a kapott vegyes só a C. kristályalakjával bír. A
kálium- és ammoniumszulfáttal szépen kristályosodó kettős sókat képez, melyek 6
mol. kristályvizzel kristályosodnak. Képletük: ZnSO4.K2SO4.6H2O
és ZnSO4(H4N)2SO4.6H2O.
A vizmentes C. fehér por, s a kristályos C.-ből készül, azt enyhén kitüzesítve.
Elég állandó vegyület és csak erős izzitáskor bomlik el, kéntrioxid, kéndioxid,
meg oxigén távoznak el és cinkoxid marad vissza. A nyers C.-ot dezinficiálásra,
a tisztát gyógyszerül használják. Belsőleg kis adagokban (néhány cg.) ideges
bántalmaknál, továbbá a gyomor és belek bizonyos megbetegedéseinél rendelik,
nagyobb adagokban (0,5-1 g.) hánytató. Külsőleg szemvizekbe, a hugycső fertőző
hurutjánál használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos; réz- és
vasszulfáttal ne legyen szennyezve.
Forrás: Pallas Nagylexikon