Cinkszulfid
(cinkkéneg), ZnS. A természetben a szabályos rendszerbe
tartozó kristályokban fordul elő (cinkfényle, szfalerit). A cink és kén
összeolvasztásakor nem képződik C., mert a kén már elillant, mielőtt a tömeg a
C. képződéséhez megkívánt hőmérséket elérte volna. A cinober és a cinkforgács
keverékének hirtelen hevítésekor exploziószerüleg C. képződik. A
hidrogénszulfid gáz a cinkácetát vizes oldatából a C.-ot fehér csapadék
alakjában leválasztja. A csapadék 100°-on szárítva 2ZnS.H2O
összetételü. A kénammoniummap kicsapott és közönséges hőmérsékleten kénsav
fölött szárított C. összetétele 3ZnS.2HJO. Cinkoxid és vizmentes C.-et ugy
készítünk, hogy az említett módon nyert és kiszárított C-et kénhidrogén gázban
hevítjük. A természetes C. savakaban alig oldódik, a kicsapás utján készült
ellenben - kénhidrogén gáz fejlődése közben - igen könnyen. A lithopon v.
zinkolithfehér néven használt fehér festék a C. és báriumszulfát benső elegye,
és ugy készül, hogy cinkszulfát oldathoz equivalens bárium-szulfid-oldatot
elegyítenek. A leváló csapadékot kimossák, megszárítják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|