(cinnabarit ásv.), a legfontosabb illetőleg az egyedüli
kéneső- vagyis higanyérc, belőle olvasztják ki a kereskedésbe kerülő kénesőnek
majdnem egész mennyiségét. Anyaga higanyszulfid (HgS); kénesőtartalma 86,2%.
Leginkább tömött, szerencsés, földes darabokban vagy hintve esetleg mint
bevonat is fordul elő; néha oly tisztán tálalják, hogy megőrölve cinnóber
festéknek használható. Hatszöges rendszerbeli romboéderes kiképződésü apró
kristályokban is terem és egyik nevezetes optikai tulajdonsága a cirkuláris
polárosság, mely tüneményt legelőször a C.-en ismerte fel és tanulmányozta
Descloizeaux. Kárminvörös, részben ólomszürkébe hajló, a földes féleség
skarlátpiros, karcszine is ilyen. Az oszloplapok irányában meglehetősen hasad;
k. 2-2,5; fjs. 8-8,2. A C. előfordulása csak kevés helyre szorítkozik;
ritkábban telérekben, inkább telepekben. Hazánkban említésre érdemes
mennyiségben van a szepes-gyömöri érchegységben Szalnán (Szepes vm.) találják.
Van azonkivül még Selmecen, Rozsnyón (itt régebben bányászták is), Porácson
(Szepes vm.), Zalatnán (Dumbrava hegység). Boszniából Kresovo mellett az Inac
hegyen ismerik. Közel hozzánk Szerbiában az Avala hegyen bányásszák (Zsigmondy
V., Az avalai higanybánya Szerbiában, Földt. Közl. 1887). A három
legnevezetesebb előfordulási hely: Krajna, Idria, Spanyolország: Almaden és
Kalifornia: Uj-Almaden (San Joséhoz közel), mely utóbbi jelenleg a leggazdagabb
és legtöbbet termel. Az idriai C. alsó és felső triászkorabeli palákat,
mészköveket, homokköveket és breccsiákat impregnál. Idrián agyaggal, szénnel s
az idrialin-nak nevezett ásatag gyantával, illetőleg földi szarukkal bensőleg
keveredve is találni s ekkor higanymájérc a neve; higanykorallérc-nek vagy
egyszerüen csak korallérc-nek akkor mondják, midőn egy feketés, héjjas tömeget
(némelyek szerint apatitot) impregnál. A C.-től impregnált palákat s
homokköveket téglaérc-nek is szokták nevezni, noha ez a név a kupcit egy
változatára van lefoglalva. Az almadeni (a Sierra Moréna É-ilejtőjén) C. a
szikár agyagpalábn fekveteket képező homokkőben s kisrészben mészkőben fordul
elő; az ércet tartalmazó fekvetek 8-10 m. vastagságuak s fél mértföldnyire is
huzódnak. A kaliforniai (uj-almadeni) C. szerpentinben, sőt bazaltban s
trachitban is képez telep-, tömzs- s lencse-forma impregnációkat. Leggyakoribb
a szerpentin s ennek fedőjét alkotó krátakorbeli rétegek határvonalán.
Alárendeltebb jelentőségü a C. előfordulás Mexikóban (Chihuahua állam, Sierra
Madre), Japánban s Khinában; a Pfalzban Wolfsberg s Landsberg (Moschel
mellett); Toszkánában; Monte Amiata; a velencei Alpokban; Velalta, Modenában:
Ripa; Csehország: Horzovitz. Nevezetes jelenség a C. előfordulási
körülményeiben az, hogy nem igen kisérik társásványok. Képződésére nézve
termőhelyei arról tanuskodnak, hogy nagyobb mélységből feltörő források
rakhattak le; gazdgabb termőhelyei nagy diszlokációi repedések mentén vannak,
de még érdekesebb s nevezetesebb az, hogy ma is rakódik le C. egyes nagy
mélységből felszökő meleg forrásokból. Igy Kaliforniában az 1500 m. magas Uncle
Sam vulkáni kup alján elterülő nagy szolfatára-terület u. n. Sulfurbankját,
melynek trachit az anyaga, vizgőzök, szénsav és kénhidrogén járják át s a
feltóduló gőzök meg vizek opál, kalcedon, kén mellett C.-t és bitumenes
anyagokat raknak le. A lerakódás oly nagy mértékü, hogy 1874 óta bányászat
tárgyát is képezi. Ugyancsak Kaliforniában a Boraxtól É-ra fekvő Sulfur-Spring
egyre tartó kovalerakódásaiban is folyton képződik C., valamint a Virginia
hegylánc, Virginia City s a Comstoc telér között levő Steamboat völgyének meleg
forrásai által lerakott kovasavja is C.-vel van impregnálva. - A C.-t már az
ókorban ismerték. Plinius minium néven emliti (ma a vörös ólomoxidnak a neve);
a C. szót kinnabari gör. szóból: sárkányvér - származtatják, mi vörösszinét
jelzi. Az almadeni bányákat már Kr. e. 7 századdal mívelték, az idriaiakat 1497
óta bányásszák, a kaliforniaiakat 1849 óta. A C. anyagának, a higanyszulfidnak
fekete módosulata is ismeretes s pedig nemcsak mint kémiai termék, hanem mint
ásvány is, úgy hogy a HgS dimorf anyag. A feketemódosulatot Kaliforniában (Lake
County) találták, tömöttés tetraéderes alakokban; neve metacinnabarit. Fjs.
7,7; karca fekete. A cinnobert kémiai értelemben l. Merkuriszulfid.
Forrás: Pallas Nagylexikon