Cinterem
igy nevezi népünk néhol még ma is a temetőt. Régebben igy is
ejtették: cintorom, cimterem, cimeterion stb. (v. ö. fr. cimetiere; nem egyéb,
mint a középkori latin cemeterium, gör. koimhthrion
nyugvóhely, fekvőhely.) - Népies szólások: cinterem felé áll a rudja, halni
készül; cinterem-virág veri a fejét, őszül. Mai napság a protestáns templomok
előcsarnokát nevezik cinteremnek, ide teszik le a koporsót nagyobb temetési
ünnepélyek alkalmával, mig a halotti prédikáció tartatik, a vasárnapi isteni
tiszteletek alkalmával pedig az ennek két oldalán levő padokon szokott ülni az
idősebb és kivált szegényesebb öltözetü nők egy része.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|