Cipar

(ejtsd: cipár) Timóteus szül. Panádon, Balázsfalva mellett 1805., megh. Balázsfalván 1887. Hosszabb ideigműködöttott mint gimnáziumi s teologiai tanár, aztán mint igazgató; 1842. kanonoknak nevezték ki. 1847. megindította az Organul luminarei c. lapot, melyben erős küzdelmet fejt ki a román érdekek mellett; 1848. a békéltető bizottság tagja; 1850. a balázsfalvi metropolita megalakításán fáradozik s 1863/4. a nagyszebeni császári szenátus tagjává választják. Midőn az erdélyi román közművelődési egylet (AsoTiaTiune a Transilvana pentru literatura româna Si cultura porului român) megalakult, őt választották meg elnöknek; az 1867. megnyilt bukaresti román akadémia (Societatea academica romana), melynek tagjai az összes románság kebeléből kerülnek ki, őt választotta meg alelnökének. Egyik művét, a románnyelv grammatikáját az akadémia jutalomdijával koszoruzta meg. C. egyik kiváló érdeme az, hogy legelső volt, ki a szláv-cirill jegyekkel nyomtatott egyházi könyvek közül néhányat még 1836. a maga alkotta latin ortográfiával adott ki, mint: Orologierul, Ciaslovul, Acatistierul stb. Művei: Gramatica limbei române 1854 és 1869; Sintaxa limbei române. Ezt kiegészíti az 1877. kiadott Despre limba româna c. füzet. Acte Si fragmente 1855; Elemente de poetica 1860; Crestomatia seau Analecte literare din carTile mai vechi Si noaue româneSti tiparite Si istorie 1867-72; Cuv?nt de înaugurarea societa Tu transilvane, melyben a románok eredetét tárgyalja. Van azonkivül több értekezése s cikke, melyek a balázsfalvi gimnázium értesítőjében és többnyire a Fiaia pentru minte c. lapban jelentek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon