Cirkusz

A rómaiaknál divó kocsiversenyek, később minden fajta cirkuszi játékok (l. o.) színhelye. Rómában a királyok korában e célra az Aventinus és Palatinus közt elnyuló völgyet használták fel, hol az idők folyamán aztán a híres circus maximus felépült. Caesar idejében, amikor kiépítése befejeződött, 15 000 ülőhelye volt, a további átalakítások folytán a IV. században meg éppen 385 000 nézőt foglalhatott magába. Róma második legrégibb C.-át Flaminius építette Kr. e. 220-ban a Mars-mezőn. Nero C.-a a Tiberis jobb partján, a vatikáni kertekben feküdt, az obeliszk, mely díszítette, ma Péter temploma előtt áll. Mindezen épületekből azonban ugyszólván semmi figyelemre méltő részlet nem maradt reánk, ellenben a legkésőbben épült, u. n. Maxentius cirkuszából, mely a mai Porta S. Sebastiano előtt épült, tekintélyes maradványok vannak meg, hasonlókép a bovillaei (Albano mellett) s az arusiói (Orange, Délfranciaországban) cirkuszból. Az arena keskeny, hosszu térség volt, két hosszoldala mentén s az egyik végén mely félköralakban záródott, az ülőhelyek emelkedtek fokozatosan. Kifelé a boltozatok, melyek ezen ülőhelyeket tartották, nyíltak voltak, az arkádok hosszu sorát képezvén, melyeknek egy része a nézőközönség bejáratánál szolgált, más része boltoknak használtatott fel. Az arena másik keskeny végén, melynek sarkait tornyok jelezték, volt a főbejárat (Porta pompoe), a jobbra-balra tőle állottak az istállók (carceres) a versenyző kocsik számára s ezek fölött voltak a magasrangu hivatalnokok helyei. Az arenát hosszában két végén felállított kúpalakú oszlopok (metae) két részre osztották. Egy alacsony falazat, az u. n. spina kötötte őket össze, melyen a dísznek felállított obeliszkeken, oszlopokon, istenszobrokon kivül állványokon hét oszlop s ugyanannyi delfin helyeztetett el a futamok számának megjelölésére. A futások mindig jobbra történtek, ugyanazért a spinának kissé ferde iránya volt, hogy mellső végén, hol a futások megkezdődtek, az arena tere szélesebb legyen mint a tulsó végén. A főhomlokzat sem volt derékszögü a hosszoldalakra. Lapos körszelvény alakja volt, olyformán, hogy az összes carcerek távolsága a megindulás pontjától ugyanaz legyen.

A modern C. arra a célra emelt szinházszerü épület, hogy abban a lovagló, lóidomító, gimnasztikus mutatványokkal szórakoztassák a közönséget. A C. nélkülözhetetlen alakja a clown, a bohóc, aki kiszámíthatatlan bolondságaival gondoskodik a szünetek élvezetes kitöltéséről. A C.-okban ma már egész szinpadi előadásokat rendeznek, külön erre a célra írt némajátékokkal és nagy ballet-karokkal. Idomított vadállatok is gyakori vendégei a C.-nak. 200-300 lóból álló istálló, 100-200 főnyi személyzet tartozik egy C.-vállalathoz, amely általában nem szokott egy helyen állomásozni, hanem gyakran változtatja működésének színhelyét; nagy C. természetesen csak a nagy városokban fordulhat meg, mert másutt nem tudná fedezni óriási kiadásait. Külföldön sokfelé állandó C.-épületek vannak; Magyarországon ilyet még nem építettek, első kisérlet ebben az irányban Budapesten az állatkerti vasszerkezetü C., amelyet azonban hasonlítani sem lehet a párisi nagy C.-hoz. A modern C. megalapítója Renz.

Forrás: Pallas Nagylexikon