Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cirkuszi já... ----

Magyar Magyar Német Német
Cirkuszi já... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cirkuszi játékok

(lat.: ludi circenses) A rómaiaknál szorosabb értelemben csak a cirkuszban tartott játékoknak neve volt, tágabb értelemben az amfiteátromban tartottakénak is. Eredetök igen régi időbe nyulik vissza, s vallási indító okokból állami ügyek szolgálatában keletkeztek. Hogy az államot fenyegető veszedelem eleve elháruljon, vagy a már bekövetkezett baj megszünjék, C.-at fogadtak és tartottak meg az istenek segítségének biztos reményében és siker esetén a polgárok hálájának kifejezéseképen. Minden év januárius hó elsején a két megválasztott uj konzul tette az ünnepélyes fogadást s a római magisztrátus elhatározta a szükségeit költségeknek folyósítását. E megfogadott játékoknak a neve ludi votivi volt, melyeket ha állandósítottak, ludi stati-nak hivtak. Kezdetben a konzuloknak, 494-től kezdve Kr. sz. e. az ediliseknek tiszte volt a játékoknak foganatba vétele. E C. azután annyira római nemzeti ünnepségekké váltak, hogy a császárság korában csaknem mindig napirenden voltak és az idővel pusztán «panem és circenses»-t (enni és mulatni) követelő plebs-nek (népnek) politikailag való közönyösödését célozták. Legrégibb C.-okkal egybekötött ünnepekként a monda szerint Romulus által alapított consualia és equirira-ünnepek említtetnek, melyeket minden évben kétszer, az elsőt aug. hó 21-én és dec. 15., az utóbbit febr. hó 27. és márc. 14. ültek. A többi ily C.-okkal összekapcsolt ünnepekből megemlítjük a ludi Romani, ludi plebei, ludi cereales, ludi Apollinares, ludi Megalenses, Floralia, Augustalia, ludi Victoriae, Caesaris stb., melyek C.-okkal szoktak befejeződni. A szorosabb értelemben vett C. kocsiversenyek és lófuttatások voltak.

A versenyző kocsik négyesével, sőt hatosával is felállottak a spinának acarceres (kocsiszinek) felé eső egyik végén, jobbra vont alba linea (bekrétázott zsinór) előtt s adott jelre megindultak. A pályát hétszer tartoztak befutni s e hétszeres befutást missus-nak, az egyszerit curriculum-nak hívtaák Győztesnek azt tekintették, ki hétszeres pályafutás után elsőnek ért az említett bekrétázott zsinórhoz. Jutalma a győzelmi pálma, ezüst koszoru v. pénzdijak elnyerésében állott. Ábránk egy ily pálmadijat nyert versenyzőt mutat. E kocsizáson és lovagláson kivül ököl- és birokviaskodáokat is tartottak a cirkuszban, melyekben rendszerint képzett atléták s csak ritkán a római nemes ifjuság vett részt. A C. azon esetben, ha nem magánvállalkozó, hanem az állam rendezte, mindenkor ingyenes látványosságok voltak. - Az amfiteátromban tartott játékok v. gladiátori viaskodások v. állati hajszákban, v. naumachiákban állottak. Az első fajtát l. Gladiátor alatt. A hajszák néha a cirkuszokban is tartattak s nevük veationes volt. Körülbelül 186-ban Kr. e. hozták be őket. Állatvivókat (bestiarius v. venator) képeztek ki e célra, v. pedig hadi foglyokat és halálra itélteket állítottak halálos küzdelemre a vadak elé. Ez állati hajszákra a nagy római birodalom minden részéből a legkülönbözőbb vadállatokat fogdosták össze, s mesélik, hogy Pompejus egy ilyen alkalomra 500 oroszlánt, 18 elefántot és 410 egyéb ragadozó állatot veszíttetett és hajszoltatott egymásra. A naumachiákról l. e címszó alatt. - C. Bizáncban is tartattak a keletrómai császárok idejében, s ott annyiban voltak nagy jelentőségüek, mert ott a cirkuszi factiók egyuttal politikai pártok is voltak, melyek gyakran hatalmukhoz és nagyságukhoz mérten a császári trónt veszélyeztették s a hippodromoszt (cirkuszt) véres forradalmak s küzdelmek szinterévé tették. L. Friedländer-Bozóky: Római világ (Budapest 1892, II. kiadásII. kötet 206-242 l., 275-296. l.); Richter: Die Spiele der Griechen und Römer. Mit Illustr. (Lipcse 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is