Cissey

(ejtsd: szissze) Ernő Lajos Oktáv Courtot de, francia tábornok, szül. Párisban 1811 dec. 23., megh. u. o. 1882 jun. 15. 1830. a st.-cyr-i katonai iskolába lépett s 1835. hadnagy lett, több éven át Afrikában szolgált, hol hírnevet szerzett és Constantine megvételében s az Isly melletti győzelemben részt vett. Végig harcolta a krimi hadjáratot. 1863. III. Napoleon császár hadosztályparancsnokká léptette elő. Az 1870. háboru kitörésekor a 4. hadtest (Ladmirault) 1. hadosztályának parancsnoka. Ezután Stiehle porosz tábornokkal megállapította a metzi kapituláció feltételeit, amikor azután mint hadi fogoly Németországba került. A frankfurti béke aláirása után visszatért Franciaországba és a Mac Mahon parancsnoksága alatt álló versaillesi hadseregbe lépett, mely a commune lázadásának leverésére készült. C. vezette az ostromot Páris déli külvárosai ellen s 1871 máj. 22. a városba nyomult és a Szajna balpartján fekvő városrészeket kerítette hatalmába. A febr. 8. választások alkalmával beválasztották a nemzeti gyülésbe, jun. 6. pedig Thiers elnök hadügyminiszterré nevezte ki, mely állásban ernyedetlen buzgóságot fejtett ki. Midőn Thiers lemondott, C. is (1873 máj. 24.) visszalépett, mire Mac Mahon elnök őt a Toursban állomásozó 9. hadtest parancsonkává nevezte ki. 1874 máj. 22. Mac Mahon a Broglie-minisztérium bukása után C.-t bizta meg egy uj kabinet alakításával, melyben az elnökséget és a hadügyi minisztériumot vette át. Az előbbit már 1875 márc. engedte át Buffetnek, de hadügyminiszternek megmaradt 1876 aug. 16-ig, hogy a hadsereg ujjászervezését keresztülvigye. 1876. végén beválasztották a szenátusba s 1878. a 11. nantesi hadtest főparancsnokává nevezték ki. 1880. sajtóperbe keveredett, mely egy Kaulla nevü, idegen kalandornővel való viszonyát hozta napvilágra s habár az esküdtek kötelességmulasztásban egyáltalán nem találták bűnösnek, a főparancsnokságtól mégis megfosztották.

Forrás: Pallas Nagylexikon