Ciszterci szerzetesek iskolaügye

A XI-XII. sz. fordulóján telepedtek le, majd kaptak pápai megerősítést azok a bencés szerzetesek, akik a burgundiai Citeaux (latinul: Cistercium) völgyében az eredeti Regula szellemében igyekeztek elrendezni közösségük életét. Fél évszázad múlva, 1152-ben már 339 ciszterci apátság működött Európában. A rendtagok imádságos szemlélődő, ugyanakkor munkás életet éltek: művelték a földet, gyümölcsösöket telepítettek, erdőt irtottak stb. A protestantizmus terjedése, később a francia forradalom súlyos csapást mért rájuk, de azután a rend a XIX. sz.-ban új erőre kapott. Mo.-on 1142-ben létesült első kolostoruk (Cikádor). III. Béla idején al. a hazai ciszterci közp.-ot 1182-ben a dunántúli Zircen, hogy azután gyorsan gyarapodjon számuk szerte az országban. A török pusztítás után a XVIII. sz. folyamán újjáéledt a hazai ciszterciek tevékenysége: ekkor kezdtek - akárcsak a nyugati országok apátságaiban - a tanítás felé fordulni. 1802-től négy, majd a XX. sz.-ban öt gimn.-uk volt. 1948-ban ezeket a kormányzat áll.-osította, 1950-ben 246 m. ciszterci szerzetesnek kellett elhagynia kolostori otthonát. M. ciszterci szerzetesek az egyesült államokbeli Irvingben apátságot és isk.-t létesítettek 1964-ben, részt vettek a dallasi egy.-en folyó oktatómunkában. 1984-ben ennek az apátságnak - amely a m. ciszterci kongregációhoz tartozik - 23 tagja volt. 1989-es adatok szerint a ciszterci rend tagjainak a száma a világon 81 kolostorban 1365 szerzetes. 1989 őszétől megindult a hazai ciszterci rend újjászervezése, arra törekedve, hogy egykor elvett gimn.-aik újra vezetésük alá kerülhessenek. katolikus iskolaügy Magyarországon, szerzetesrendek.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia