Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cisztercitá... ----

Magyar Magyar Német Német
Cisztercitá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ciszterciták

Szerzetes rend, szt. Benedek (l. o.) rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy szt. Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. Ő 1098 márc. 20 rendtársával - Citeauxban (innét e név) Dijon vidékén, telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy itt a világtól egészen elzárva, annál könnyebben követhessék mindenben szt. Benedek szabályzatát. Szt. Róbertnek egy év mulva fensőbb rendeletre vissza kellett térnie Molesmebe, az ott maradt szerzetesek sürgetésére; s utána szt. Alberik vette át az uj telepítvény kormányzatát, ki alatt az önálló rend kifejlődésére határozott lépések tétettek.

Egy ideiglenes szabályzat (Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo venientium), a ruházat szinének megváltoztatása (fehér öltöny, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paschal pápától (1100 ápr. 18.) nyert védelmi levél: ezek voltak az önálló fejlődés alapjai. A teljes szervezést az új rend a következő apát, szt. István (Harding István, angol) alatt nyerte az u. n. Carta Caritatis szabályzattal, 1119-ben.

Ugyancsak ezen apát alatt - és pedig éppen a legválságosabb időben - következett be az uj rend fölvirágzása, leginkább azáltal, hogy szt. Bernát 30 társával a rendbe lépett, és hatalmas egyéniségével annak az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerzett, és belső életét is századokra megszentelte. Csakhamar 4 ujabb apátság keletkezett Citeauxból: La Ferté (1113), Pontigny (1114), Clairvaux (1115), melynek szt. Bernát lett apátja, és Morimond (1115), és ezen apátságokból, mint Citeaux főhajtásaiból eredtek a többiek, oly rohamosan, hogy szt. Bernát élete végén (1153) már 343 kolostor volt, elterjedve az egész világon; a XIV. sz.-ban pedig az összes férfi- és női cisztercita kolostorok száma körülbelül 1800-ra emelkedett. Az említett «carta caritatis» által megalapított szervezet a legbölcsebb kontituciók egyike, mely egyrészt a tökéletes centralizációt viszi keresztül, másrészt az egyensúlyozó erőkről okosan gondoskodik: a cisteauxi apát az összes apátságok feje (abbas generalis), a 4 másik említett anya-kolostor apátja a belőle származott kolostorok főapátja. Citeauxban minden évben tanácskozás (capitulum) tartatik, melyen minden apát köteles megjelenni. A cisteauxi apát legfőbb hatalmának ellensulyozója egyrészt a másik négy főapát, és ezen káptalan, mely szükség esetében a generalis fölött itélt, sőt azt le is tette. A ciszterciták a művelődés legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknak érdemeket. Legfőbb érdemük és a kulturára legkihatóbb működésük az ökonomia terén van; érdemeket szereztek azonkivül mint hithirdetők (Keleti Poroszhon germanizálása), mint tanítók (Páris-, Metz-, Toulouse-, Würzburg-, Oxfordban stb. voltak hires bölcseleti és teologiai intézeteik), mint zenészek s még inkább mint építészek, e téren a gót izlésnek következetes, szakavatott művelői voltak.

Magyarországban az első C. kolostor 1142-ben épült: Cikádor (a mai Cikó, Tolna vármegyében), és III. Béla, valamint utódjai, különösen Imre király buzgólkodtak a C. rendnek elterjesztésén hazánkban; az előbbi alapította Pilis, Pásztó, Szt.-Gotthárd, az utóbbi Zirc, mai napig fenálló egyesített apátságokat. A hanyatlás jelei a XIV. sz. vége felé kezdenek mutatkozni, és belvillongások folytán az egységes test, éppen nagy kiterjedésénél fogva, darabokra foszlik, önálló kongregációk alakúlnak. A rend mai állása: Európában van 72 férfi- és 110 női, Ázsiában 3 férfi-, Afrikában 2 férfi- és 2 női, Amerikában 4 férfi- és 2 női-, Ausztráliában 1 férfi C. kolostor; tehát összesen 82 férfikolostor 3869 szerzetessel és 114 női C. kolostor 3270 szerzetesnővel. Összesen 196 kolostor 7139 szerzetessel. Ezek háromfélekép alkalmazzák az eredeti szabályzatot: közönséges, közép és eredeti szigorában (communis, mediae és trictae observantiae); ez utóbbiakhoz tartoznak nagyobb részt a trappisták. - A női cisztercita szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint szt. Bernát nővére, szt. Humbelina, mások szerint maga szt. Bernát alapította; helyesebben szt. István mondható az alapítónak, ki 1125. Tart-ban, Dijon mellett, a szt. Benedek-rendi Jully kolostorból telepített le szerzetesnőket és az uj telepítvényt Cisteauxból vett szabályzattal látta el. (A forrásokat összegyüjtve l. Dr. Leop. Janauschek Der Cist. Orden. Brünn 1884. - Magyarországra nézve Békefi Bemig dr. A zirci, pilisi, pásztói és szt.-Gotthardi ciszt. apátságok története, Pécs 1891. - A mai állapotra nézve Cist. Chronik, 1892. évf.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is