Citromsav

(oxytricarballylsav). Három bázisu organikus sav; képlete:

C₃H₄(CH) (COOH)₃ vagy C₆H₈O₇.

E savat kristályos állapotban Scheele állította először elő 1784., azonban a borkősavtól már 1776. Retzius megkülönböztette. A C. szabad állapotban v. kálium, illetőleg kalcium só alakjában számos savanyu gyümölcsben előfordul, többnyire kevés borkősav és almasav társaságában. Szabad C. van a ribizkében, egresben, vörösberkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, tamarindában; különösen a citrom különféle fajtái bővelkednek benne. Kálium és kalcium sóját számos növény levelében, kérgében és gyökerében találták. Előállítására a félig érett citrom levét használják, amely 6-7% szabad C.-at tartalmaz. A citrom levét termelési helyén (Olaszország, Szicilia, Spanyolország) nem igen dolgozzák fel, hanem besürített állapotban bocsátják kereskedésbe; a C.-at belőle Német-, Angol és Franciaországban készítik. A citrom levét előbb tojásfehérével derítik, azután kalcium karbonáttal és kalcium hidroxiddal telítik. A forraláskor a különben hideg vizben oldható kalciumcitrát dus fehér csapadék alakjában leválik. A csapadékot még azon forrón a folyadéktól elválasztják, forró vizzel kimossák és centrifugális gépekben megszikkasztják. Az igy kapott kalciumcitrátot azután alkalmas keverőgépekben, amelyek ólommal vannak bevonva, hig kénsavval melegen elbontják. Az oldhatatlan kalciumszulfátról leszürt C. oldatot eleinte szabad tüzön, utóbb vakuum-készülékekben erősen besüritik és kikristályosodó, még tisztátalan C.-at vizből ujból átkristályosítva megtisztítják. A C.-at összetevés (synthesis) utján is előállították, ugy hogy szerkezeti képlete biztonsággal ismeretes. A C. vizből kristályosítva szintelen, átlátszó rombos prizmákból áll, melyek fajsulya 1,617 és 1 mol. kristályvizet tartalmaznak. Enyhe melegen kristályvizéből veszít, 100°-on teljesen vizmentessé válik. A kristályos C. 100°-on megolvad, a kristály vizmentes 155° körül. Vizben igen könnyen oldódik (3/4 s. r.-ben); oldata kellemes savanyu izü és savanyu kémhatásu. Borszeszben is igen könnyen oldódik (1 s. r. 90%-ban), éterben kevéssé. Hevítéskor bomlik; igy 170°-ra felhevítve, vizvesztés folytán akonitsav keletkezik; még magasabb hőmérséken széndioxid távozik, itakonsav, citrakonsav és ezeknek anhidridjei keletkeznek. Tömény kénsav hidegen szintelenül oldja; de felmelegítéskor az oldat megbarnul. Salétromsav melegen oldja és sóskasav és ecetsav keletkezik. Vizes oldata könnyen megpenészedik. Reakciói: ólomacetát oldattól fehér csapadék (ólomcitrát [Pb₃(C₆H₅O₇)₂.H₂O] keletkezik, mely ammoniában és alkali citrátokban könnyen feloldódik. A C. vizes oldata mészvizzel tultelítve átlátszó marad, mert a képződő kalciumcitrát hideg vizben oldódik, de a folyadékot felforralva, fehér csapadék keletkezik, mely hosszabb ideig tartó forralás után kristályossá válik. E csapadék a forró vizben nehezen oldható kalciumcitrát [Ca₃(C₆H₅O₇)₂4H₂O]. Hirtelen felhevítve megszenesedés közben szurós szagot terjeszt, amely azonban a borkősav égetett cukorhoz hasonló szagától feltünően különbözik.

Forrás: Pallas Nagylexikon