Civitavecchia

(ejtsd: csivitavekkia), kereskedelmi és hadi kikötő és az ugyanily nevü járás székhelye Róma olasz tartaományban, a Tirreni-tenger partján, püspöki székhely, (1881) 11 980 lak., régibb részeiben szűk, az ujabb városban szélesebb utcákkal. C. a régi egyházi állam egyedüli jó kikötője, Trajanus császár egykori nyaralójának Centum Cellaenek helyén áll s a francia postahajók állomása. Trajanus ivalakban két, még most is fenálló mólót építtetett a tengerbe; ezek egyike 170, másika 250 m. hosszu, amelyek 87 ha.-nyi területet fognak körül; ebben a viz mélysége 5-6 méter. A mólók egyikén világítótorony, a másikon a Michel-Angelo tervei szerint épített citadella és a gályarabok börtönhelyisége áll. A várost azonkivül a tenger felől falak is védik. Justinianus idejében gótok és görögök küzdöttek érte. 828. a szaracénok rombolták le, de 854-ben ujra fölépült; ekkor kapta a mai nevét. 1849-1870. a franciák tartották megszállva.

Forrás: Pallas Nagylexikon