Claretie

(ejtsd: klarszí) Gyula, tkp. Arnaud Arsene, franc. iró, szül. Limogesban 1840 dec. 3. A liycée Bonaparté-t látogatta Párisban, azután szinházi kritikus, tárcairó és regényiró volt. 1885. a Comédie française igazgatója és 1888. az akadémia tagja lett. Regényeiből, melyeknek első sorban köszönheti hirnevét, megemlítendők: Piérille (1863), falusi történet; Mademoiselle Cachemire (1867. először); Un assassin (azzal a cimmel is: Robert Burat, 1866), legjobb regénye; Madeleine Bertin (1868); Les Muscadins (2 köt. 1874); Le train n° 17 (1877); La maison vide (1878); Le troisieme dessous (1879); La maîtresse (1880); Monsieur le ministre (1882); Noris, moeurs du jour (1833); Le prince Zilah (1884); Candidat (1887); Puyoli (1890); La Cigarette, novellák (1890); L"américaine (1892) stb. A történelemirás és publicisztika körébe vágnak: Les derniers montagnards (1867); Histoire de la révolution de 1870-71 (2 kiad. 5 köt., 1875-76); La France envahie (1871); Le champ de bataille de Sedan (1871); Paris assiégé (1871); Les Prussiens chez eux (1872); Cinq ans apres. L"Alsace et la Lorraine depuis l"annexion (1876); La guerre nationale 1870-71 (1871). Azonkivül irt több historiai drámát (Les Mirabeau, 1878 s egyebeket), melyek azonban nem részesültek kiválóbb figyelemben. Az 1881 óta a Temps-, Figaroban s egyebütt közzétett rajzai megjelentek ezzel a cimmel: La vie á Paris, összegyüjtve (6 köt. 1880-26); szini referátumai: La vie moderne au théâtre (I. 1868; II. 1875; III. 1889). Magyarul megjelentek: Noris. Regény. Ford. Fehér Marietta 3 köt. (Budapest 1883); Zilah herceg. Regény. Ford. Günther Kégl Emerika. 2 köt. (Budapest 1885); A millió. Párisi regény. Ford. M. V. 3 köt. (Budapest 1882); A miniszter. Párisi regény. Ford. Fái J. Béla. 2 köt. (A Magyar Szalon könyvtárában is, II-III köt.); Az elhagyatott ház. Regény. 2 köt. (Budapest 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon