Clark

1. Ádám, angol mérnök, a budapesti lánchid építésének vezetője és a budai alagut építő főmérnöke, szül. Edinburghben (Skóciában) 1814., megh. Budán 1866 jun. 23. Tanulmányainak végeztével mint mérnöki segéd működött. Családi viszonyai miatt állását elhagyta és jövőjét megalapítandó Londonba ment, hol műszaki tanulmányait folytatta és gyakorlati ismereteit több nagyobb gyárban öregbítette. Széchenyi István gróffal 1834. ismerkedett meg, ki akkor Londonban a Duna szabályozásához megkivántató gépeket rendelte meg. Széchenyi az alig 20 éves Clark-ra bizta ezeknek a gépeknek a felállítását és a gépmunka vezetését s azzal a reménnyel is kecsegtette, hogy ez valószinüen csak kezdete lesz a rá várandó nagyobb hatáskörnek, mert a tervbe vett nagyszabásu dunaszabályozó munkák különféle hidak, kikötők, csatornák és hajóépítő gyárak felállítását vonják maguk után. Azonban Széchenyi nagyszerü terveinek megvalósítására az idő még akkor nem kedvezett, miért is Clark a Vidra nevü kotrógép felállítása és működésbe hozatala után, mely körülbelül másfél évet kivánt, visszatért Angliába, még pedig Széchenyinek azzal a biztatásával, hogy mihelyt Magyarországban a viszonyok megjavulnak, szolgálgálataira biztosan számít. Visszatérvén Angliába C. leginkább vizépítő munkálatokkal foglalatoskodott s itt olyannyira kitünt, hogy a budapesti lánchid építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki s egyuttal ő lett a hid tervezésével és a hidépítés fővezetésével megbizott Clark Tierney Vilmos hidrotechnikus helyettese. A szükséges előmunkálatok megkezdése végett 1839. év végén Clark Pestre jött. Mivel a tervező főmérnököt otthoni munkái nagyon elfoglalták s emiatt évenkint csak néhány hetet tölthetett Pesten; ő rá bizták az építés vezetését is. C. e működési körében oly sok jelét adta technikai derékségének, hogy Széchenyi István gróf őt 1847. az országos közlekedési bizottsághoz műszaki tanácsadónak neveztette ki s midőn 1848. Széchenyi a közmunkák minisztere lett, e minisztérium műszaki tanácsosának hivta meg. A beállott szabadságharc miatt Széchenyi a nyilvános szereplés szinteréről visszalépett, mire Clark is leköszönt hivataláról és a magánéletbe vonult vissza, azonban igy is fontos szerep várt reá. Midőn ugyanis C. meghallotta, hogy a végső szorultságba jutott Hentzi a lánchidat fel akarja robbantani, megnyittatta a lánchid kamaráit és a Dunát összekötő zsilipeket, a szivattyukat pedig összetörette, hogy a betódult vizet onnan ki ne szivattyuzhassák. Mivel a hid tulajdonképeni Achilles-sarkaihoz a hid négy kamarájához nem férkőzhettek, Hentzi május 2-ikán a puskaporos hordókat magára a hidra rakatta. Azonban a hordók felrobbantása (május 21-én) a hidban kevés kárt tett; a robbanás nem a hidat, hanem a puskapor felrobbantóját Alnoch Alajos ezredest pusztította el. Midőn 1849 julius havában a magyar hadsereg visszavonult, Dembinski Henrik akarta a lánchidat elpusztítani, azonban a remek alkotásról C. ezt a bajt is elhárította.

Clark a lánchid építésének befejezése után visszament Londonba agg szüleihez, hogy fáradalmait kipihenje, azonban nemsokára visszatért Magyarországba és elvállalta a leitmeritzi és a bécsi gumpendorfi hid építését. Utolsó nagy műve volt a budai alagut, melynek terveit 1852. készítette el, midőn e terveket elfogadták, az alagutépítő társaság bizottsága őt bizta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek. E művet 1857. fejezte be. C. az alagut építésének befejezte után már csak kisebb építkezésekkel foglalkozott és egy-két nagyobb építkezésnél a felügyelő tisztet vállalta el. Azontul csak családjának élt; neje Áldásy Irma volt, kit 1855. vett nőül. Az Áldásy-féle vizivárosi sirboltba temették. Clark irodalmi művet is hagyott hátra, cime: Einige Worte über den Bau der Ofner-Pesther Kettenbrücke, Pest 1843.

2. C. Alvan, nagyméretü csillagászati távcsövek hires szerkesztője s készítője, szül. Ashfieldben, Massachusettsben 1804 márc. 8., megh. 1887 aug. 19. Eleinte rajzoló s arcképfestő volt, de csakhamar távcsövek készítésével kezdett foglalkozni, miután 1836. Cambridgeportban New-York mellett letelepedett volt. Miután egy 11 cm. nyilásu távcsővel a 8 Sextantis kettős csillagot fedezte fel, nagyobb távcsövek készítéséhez is látott, s egy 47 cm. nyilásu távcsővel, melyet a Missziszippi csillagda számára készített s amely azután Chicagóba került, felfedezte 1861 jan. 31. Sirius állócsillag kisérőjét, melynek létezését és pályaelemeit a Sirius szabálytalan önmozgásából már Bessel következtette s Peters számította. Két fia segítségével, kik közül Alvan az optikai, John a mekanikai munkálatokat vezette, C. addig nem ismert nagyságu távcsövek készítéséhez látott. Mig a pulkowai és Haward College (Cambridge, U. S.) obszervatorium legnagyobb, Merztől készített távcsövének 1840 és 1843. csak 38 cm. nyilása volt, C. Washington számára 1873. 66, ujabban Pulkowa számára 76, és a kaliforniai Lick observatory számára 91¹/₂ cm.-es távcsöveket készített. Felfedezéseinek összeállítását l. Proceedings of the royal astr. Society, London (XVII. köt 9. szám).

3. C. Jakab, sir, angol orvos szül. Findlaterben 1788., megh. 1870. Doktorrá avatták 1817. Rómában telepedett le s Coburg Lipót herceggel megismerkedve, ennek udvari orvosa lett. 1826. Londonba költözött, hol orvosi művei által oly hirre tett szert, hogy 1837. Viktória királynő első udvari orvosává nevezte ki. Művei: Medical notes on climates, diseases, hospitals, and medical schools in France. Italy and Switzerland etc.; The influence of climate in theprevention and cure of chronic diseases, more particularly of the chest and digestive organs; etc.

4. C. Latimer, a Royal Society tagja és a Society of Telegraph Engineers and Electricians volt elnöke, a francia becsületrend lovagja, szül. Great Marlowban (Anglia) 1822. Nevét első sorban az elektromos táviró-vezetékek, kábelek s ezek szigetelése körül szerzett tapasztalatai és újításai, továbbá a pneumatikus posta eszméje (1854) tették ismertté. Mint a Clark, Forde & Co. cég főnöke k. b. 50 000 angol mérföldnyi kabel fektetését ellenőrizte és vezette; az e munkálatokra valamint a guttapercha kábelek szigetelésére vonatkozó kisérletéről szóló közleményeknek a műszaki világ nagy hasznát vette. Irodalmi munkái közül kiemelendő: A Treatise on Electrical Measurements (1871), mely műben a jelenleg általános használatban lévő gyakorlati egységrendszer mellett, az Ohm és Volt egységek használata mellett kardoskodik. A Sabine Róberttel egyetemben szerkesztett, tengeralatti kábelekre vonatkozó képletgyüjtemény és táblázatok. Az elektrotechnikai laboratóriumokban jelenleg általános használatban van a C. nevét viselő, tőle összeállított normálelem, mely állandóságánál és egyszerüségénél fogva a hasonló célra szerkesztett elemeket messze fölülmulja; l. Clark normál eleme.

5. C. Tierney Vilmos, angol vizépítész és a budapesti lánchid tervezője, a mult század végén Angliában született, megh. 1852. Már 1819. jelentékeny hirre vergődött a Temze- és a Medway csatornák építése által. A honában épített számos műve közül legkitünőbbek a hammersmithi Temzehid, a New-Shorcham melletti norfolki hid, a gravesendi vasrakodó part London közelében és a hammersmithi vizvezeték. Midőn Széchenyi István gróf a budapesti állóhid dolgában Andrássy György gróffal Angliába utazott, őt is felkeresték s hozzá 1832 szept. 15. több kérdést intéztek. Midőn a lánchid építése elhatározott dologgá lett, a vállalat élén álló Széchenyi István gróf és Sina György báró 1838. őt bizták meg a lánchid-tervek elkészítésével és az építő munkák főigazgatásával. C. a tervet el is készítette, de mivel hazájában tulságos nagy volt az elfoglaltsága, helyetteséül Clark Ádám (l. o.) mérnököt nevezte ki. A hid építését 1840. kezdték el és 1849. fejezték be. A lánchidról kiadott munkájának címe: On account with Illustrations of the suspension bridge, across with Illustrations of the suspension bridge, across the River Danube, uniting Pesth with Buda and the adjacent Country. By William Tierney Clark. London 1852-53.

Forrás: Pallas Nagylexikon