Clausius

Rudolf Gyula Emánuel, német fizikus, szül. Cöslinben 1822. jan. 2., megh. Bonnban 1888. aug. 24. Tanulmányait Berlinben végezte, s u. o. magántanár lett, később pedig a tüzériskolán tanította a fizikát. 1855. a zürichi műegyetemen a fizikának rendes tanára lett. 1867. azonban Würzburgba és 1869. Bonnba ment, ahol életet végéig maradt. Munkái főképen a matematikai fizikára vonatkoznak. C. a mekanikai hőelmélet egyik megalapítója. Miután R. Mayer, Joule és különösen Helmholtz az energia megmaradásáról szóló elv általánosságát megismerték és a meleg és munka egyenértéküségének törvényét felállították, 1850. C.-nak a Poggendorf-féle Annalen cimü folyóiratban a következő cimet viselő értekezése jelent meg: Über die bewegende Kraft der Wärme die Gesetze, welche sich daraus füt die Wärme und selbst ableiten lassen. Ebben a munkájában van a mekanikai hő-elméletnek alapja megvetve, a hő és munka egyenértéküségének megfelelő következtetések levonva és a Carnotféle szabály, hogy a hő által véghezvitt munka arányos annyi hővel, amennyi a gőzgép kazánjából a sűrítőbe jön, anélkül, hogy hő használtatnék el, arra kiigazítva, hogy a munkává változtatott hő-mennyiség arányos az átvezetett hővel és a kazán és a sűrítő közötti hőmérsékleti különbséggel. Azonban C. művei nemcsak a mekanikai hőelméletnek vetették meg alapját, hanem ő az Über die Art der Bewegung, welche wir Wärme nennen cimü értekezésében egy teljesen uj tudományágat, a gázok dinamikai elméletét alapította meg, melyet tovább fejlesztettek C.-n kivül még Maxwell, Boltzmann és mások. Igen kiváló munkálatai vannak C.-nak az elektromosság terén is, melyekben részint a mekanikai hő-elméletet használja fel elektromos tünemények magyarázására, részint pedig egy uj elektrodinamikai alaptörvényt alkot, mely nem teszi szükségessé Weber alaptörvényénél föltételül szolgáló azon nézetet, hogy az elektromos áramban egyenlő mennyiségü ellentétes elektromosság egyenlő gyorsasággal mozog egymásfelé. C. munkái közül a következőket említjük: Abhandlungen über die mechanische Wärmetheorie (Braunschweig 1864 és 1867), mely munka 2 kiadásban jelent meg (1. kötet: Die mechanische Wärmetheorie; 2. kötet. Die mechanische Behandlung der Electricität; u. o. 1876 és 1879-ben); Über das Wesen der Wärme (Zürich 1857); Die Potentialfunction und das Potential (3. kiadás, Lipcse 1877).

Forrás: Pallas Nagylexikon