Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Clay... ----

Magyar Magyar Német Német
Clay... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Clay

(ejtsd: klé), 1. Henrik, amerikai államférfiu, született Hanoverben (Virginia) 1777 ápril 12-én, meghalt Washingtonban 1852 jun. 29-én. Husz éves korában ügyvédi irodát nyitott Lexingtonban (Kentucky). 1803-ban a kentucky-i törvényhozó testületbe választották, mely 1806. a szövetségi tanácsba küldötte, hol a demokratákhoz csatlakozott. 1811. a kongresszusba választották, mely 1813. megtette speakernek és 1814. a béke megkötése ügyében Gentbe ment és onnan Londonba. Midőn a dél-amerikai spanyol gyarmatok az anyaországtól elszakadtak, C. a kongresszust annak a kijelentésére birta, hogy ez az európai hatalmak mindennemü beavatkozását déli Amerika belső ügyeibe az Egyesült-Államok ellen intézett hadüzenetnek fogja tekinteni. Adams elnök 1825. államtitkárrá nevezte ki, Adams utóda, Jackson alatt pedig Kentucky állam szenátora lett; egyuttal a whig-párt élére állott és az északi államok érdekében az uj védvámpolitikát, valamint a nemzeti bankot nagy eréllyel védelmezte. Az 1836. évi elnökválasztásnál C. mint a whigpárt jelöltje Buren demokratával szemben, szintúgy 1844. Polk ellen megbukott, mire huzamosabb ideig ashlandi falusi birtokán élt. De midőn 1849. az északi és déli államok között Kalifornia és Uj-Mexikó államokra vonatkozólag a rabszolgatartás ügyében megint viszály támadt, C. Kentuckyben beválasztatta magát a szenátusba és az 1830-iki kompromisszum értelmében e kérdést is megoldotta. C. lelkes hazafi és lendületes, kissé eszményies államférfiu volt. Életrajzát Colton irta meg (New-York 1846, 2 köt.), ki levelezését és beszédeit is (u. o. 1857, 6 köt.) kiadta; ujabban Schurz Károly is fölelevenítette C. emlékét (Boston 1885).

2. C. Marcellus Cassius, északamerikai államférfi, az előbbinek unokája és C. Green tábornok fia; született 1810 okt. 19-én. 1835-40-ig Kentucky törvényhozó testületének tagja volt, 1841. határozottan kikelt a rabszolgaság ellen; midőn pedig az ültetvény-birtokosok és rabszolgatartók által felbujtott gyülevész nép nyugalmában háborgatta, Cincinnatiba költözött át (1845). A mexikói háboruban az előcsapatot vezette, mellyel hősi ellentállás után a mexikóiak kezébe kerülvén, Perote várában fogva tartatott, mig Scott tábornok szabadon bocsátását ki nem eszközölte. Lincolnnak elnökké történt megválasztatása után (1861) C. mint a győztes párt egyik tekintélyes tagja, követnek ment Szt.-Pétervárra, de 1862. visszatért Amerikába és nagyban járult hozzá, hogy Lincoln a rabszolgaság ellen az utolsó döntő lépésre határozta el magát és az 1863 jan. 1. kiadott proklamációban az Egyesült-Államok területén a rabszolgaságot megszüntette. 1863-69-ig ujból Szt.-Pétervárott volt követ. C. beszédeinek egyik gyüjteményét Greeley H. adta ki 1848. C. különben egyéb iratain kivül önéletrajzot is hagyott hátra: The life, memoires, writings and speeches of Cassius M. C. (Cincinnati, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is