Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cleveland... ----

Magyar Magyar Német Német
Cleveland... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Cleveland

Grover, az amerikai Egyesült-Államok elnöke, szül. Caldvellben (New Jersey) 1837 márc. 18. Atyja presbiteriánus lelkész volt, ki fiát a tanítói pályára szánta. C. eleintén vakok intézetében tanított, azután irnok lett egy buffaloi ügyvédnél (1855), a mellett jogot végzett és végre maga nyitott Buffaloban ügyvédi irodát (1859). Polgártársai nemsokára városi ügyésznek, 1881. pedig polgármesternek választották. E minőségben a városi közigazgatást és tisztviselőtestületet ujjászervezte. 1882. már New-York állam kormányzójának választották, mely állásban önzetlenség-, erély- és közigazgatási tehetségének számos jelét adá. Különös érdemeül emlegették. hogy a Tammany-ring ellen mert fellépni. Érdemei fejében a demokrata párt 1884. elnökjelöltnek állította őt fel és a novemberi választások alkalmával Blaine köztársasági ellenfelével szemben 219 szavazattal 182 ellenében győzött is. 1885 márc. 4. elfoglalta állását, melyben minden fáradozása oda irányult, hogy részrehajlatlan kormányt alakítson, a köztársasági párt uralma alatt elharapódzott korrupciót kiirtsa és amellett saját párthiveinek hivatalok s jövedelmi forrásokra irányuló vágyait is lehetőleg alább szállítsa. A képviselőház és szenátus által kezdeményezett védvámpolitikát nem helyeselte, de az uralkodó áramlattal szemben, mely később a Mac Kinley-bill elfogadására vezetett, nem sokat tehetett. 1887-ben takarékosságból az uj nyugdijtörvényjavaslat ellen veto-t mondott. Angliával szemben a kanadai parton való halászati-jog fölött kitört viszályban nagy erélyt fejtett ki, és e viszály folyamában Sackville angol követnek, noha ez az elnökválasztáskor az ő érdekében működött volt, kiadta megbizólevelét; részrehajlatlansága azonban nem volt képes a védvám-politika hiveit és a tőkepénzesek hajlamát megnyerni, mig a köztársaságiak C.-ot tiszta keze és erélye miatt gyülölték. Azonfelül még az ir származásu választók is elfordultak tőle. Igy történt azután, hogy C az 1888 nov. 6. végbement elnökválasztók választásakor 168 szavazattal 233 ellenében kisebbségben maradt. C. tehát 1889 márc. 4-én kivonult a fehér házból és megnyitotta ismét irodáját. Utódja a demokrata párthoz szító Harrison lett, kinek kormánya alatt a védvám-politika teljes diadalt aratott s a korrupció meg protekció ujból felemelte fejét. Azonban Mac Kinley billje nem szülte a várt hatást: ellenkezőleg, az élelmi szerek ára és a munkabér magasra emelkedett. Az amerikai nép csakhamar felismerte a baj okát és C.-ba vetette bizalmát, ki 1892 nov. 8. 257 szavazattal (419 közül) óriási választási mozgalom után másodizben elnöknek választatott. 1893 febr. összeállította minisztériumát, melynek főbb tagjai: Gresham Walter, Carlisle John, Lamont Dániel, Bissel Vilmos és Hoke Smith; márc. 4. pedig elfoglalta Harrison helyét. Beszédében azt hangsulyozta, hogy a nép szava a korlátlan védvám-politika fölött, szintugy a nagy közönség kifosztására alakult szindikátusok, ringek, trustsok- és cliquek fölött határozottan pálcát tört és hogy ő ezt az itéletet foganatosítani fogja. Az európai kereskedő világnak az a reménye ugyan, hogy C. a Mac Kinley-billt rövid uton el fogja törölni, nem teljesült s nem is teljesedhetett, mert ehhez a törvényhozás mindkét házának beleegyezése kivántatik, a szenátusban pedig a bukott demokraták most is a többséggel rendelkeznek. A szenátus számára megejtendő pótválasztásokig tehát a bill érvényben marad. 1893 máj. 1. nyitotta meg C. a chicagói Kolumbus világkiállítást, és juniusban rendkivüli ülésszakra hivta egybe a kongresszust, még pedig szept. közepére. A Sherman-bill eltörlése leend a szenátus első feladata, mit sejtvén az ezüstbányák birtokosai, 1893 augusztus elején tartott gyülekezetükön C.-nak bizalmatlanságot szavaztak. V. ö. King, Life and public services of G. C. (New-York 1885); Chamberlain E. T., Early life and public services of G. C. (u. o.); Goodrich, Life and p. s. of G. C. (u. o.); Körner, C. u. Harrison (Die Nation 1892. 43. szám); A newyorki magyarok kortesnótája. Megj. a Pesti Hirlap 1892 dec. 13. számában.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is