Clientela
(lat.), a német «Hörigkeit», a magyar jobbágysághoz némileg
hasonló római függési jogviszony. A cliens a patricius családjához tartozott,
aki patronusa (védője), volt őt a hatóság előtt képviselni, s vagyonában
védeni, a cliens viszont patronusa iránt engedelmességgel tartozott s a
háboruba vele ment. Patronusa ellen nem tanuskodott. A cliensek, kiknek száma
idővel nagyon megszaporodott, lassankint a plebsbe olvadtak. A római
köztársaság vége felé egész városok és népek patronust választottak maguknak
Róma nagyjai közül. Mai nap az ügyvédnek ügyfeleit clienseknek, azoknak
összvességét C.-nak nevezik. Más tekintetben is a C. szót a védenc és a védő
közti viszony megjelölésére használják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|