Clovio

Gyula (Macedo), miniatürfestő, született Grisane, horvátországi falucskában 1498., megh. 1578. Eleinte Girolamo dai Libri, később Giulio Romano tanítványa volt. Szentképei olyan kedveltségnek örvendtek, hogy II. Lajos magyar király 1524. Budára hivta udvari festőjének. Egész a mohácsi csatáig itt maradt és a király számára többek közt Paris itéletét, a királyné számára Lucretiát festette meg. 1526. Olaszországba ment, 1527. Bourbon Károly zsoldosai fogságába esett, honnan kiszabadulván, 1528. Mantovában szerzetes lett, de már három év mulva kilépett a rendből és Perugiában Grimani bibornok szolgálatába lépett. Ekkor készítette három hires miniatürképét szt. Pár rómaiakhoz irt levelének kommentárjában (London, Soane-féle muzeum), diszített egy misekönyvet (Holford lord könyvtárában) és Petrarca költeményeinek egy kéziratát (a Trivulzi család könyvtárában Milanóban). 1540. Farnese Alessandro bibornok III. Pál pápa nevében Rómába hivta, Firenzében I. Cosimo herceg, továbbá II. Fülöp spanyol és III. János portugál király számára is dolgozott. Legszebb műve a nápolyi muzeumban őrzött officium beatae virginis, 26 gyönyörü miniatürképpel, melyet 1549. kilencévi munka után készített el Farnese bibornok számára. A könyvecskét, melynek drágakövekkel kirakott bekötési tábláját Cellini Benvenuto készítette, több mint 30 000 aranyra becsülik. Zágrábban a Zrinyi-téren szobrot emeltek neki. V. ö. Kukuljevic-Sakcinski Iván, Leben des G. Julius C. (2. kiad., Zágráb 1868); A. Bertolotti, Don G. C. (Modena 1883); C. Ronchini, G. C. (Modena 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon