Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cluseret... ----

Magyar Magyar Német Német
Cluseret... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cluseret

(ejtsd: klüszré) Gusztáv Pál, francia kommunista, szül. Párisban 1823 jun. 13. 1841-43. a st.-cyr-i katonai iskolában tanult és azután altiszt lett; az 1848 febr. forradalom után mint kapitány lépett be az ujonnan alakított nemzetőrségbe, s a jun. fölkelés alkalmával kitünt; 1855. pedig egy vadászcsapat kapitányává nevezték ki. Végigküzdötte a krimi háborut s Afrikában is szolgált. 1861. elbocsátását kérte és egy önkéntes csapat élén Olaszországba sietett, hogy Garibaldinak Nápoly elfoglalásában segédkezzék; a hadjáratot aztán ezredesi rangban végigharcolta. 1861. Amerikába távozott, éppen akkor, midőn ott a polgárháboru kitört. Mint egy önkéntes csapat ezredese az északi államok hadseregéhez csatlakozott s Mac Clellan-nak lett szárnysegéde, 1862. pedig tábornok. A háboru befejezése után a New Nation c. lapot indította, melyben Fremont elnökségi jelöltségét támogatta. 1868. Franciaországba tért vissza, s több radikális lap munkatársa lett, de több rendbeli sajtópör meg egyéb vádkereset elől Angliába kellett menekülnie. Az 1870 szept. 4. forradalom után Párisban termett s a Marseillaise szerkesztőségébe állott, de mindjárt az első napokban az ideiglenes nemzeti kormány ellen oly eszeveszett cikkeket irt, hogy a különben nagyon radikális szerkesztőség felmondott neki. Ezután elhagyta Párist és Lyonba ment, hol a szept. 28. szocialista fölkelést szervezte, melynek szerencsétlen vége után Marseilleba menekült, hol egy «déli ligát» szervezett és Déli Franciaország haderejének főnökévé kiáltatta ki magát. Nemsokára azonban innen is elkergették. Midőn 1871 márc. 18. Párisban kitört a Commune, C. legott ott termett s ápril 2. hadügyi biztossá választott. Ezen állásban ápril 3. és 4. kirohanást intézett a versailles-i csapatok ellen, de vereséget szenvedett. Erre a Commune hadügyét némileg jobb helyzetbe hozta s a tehetetlen főtiszteket sorra megfosztotta állásuktól. Emiatt azonban a központi bizottsággal viszályba elegyedett és midőn ennek parancsait megvetőleg félretette, ellenfelei a versaillesi kormánnyal való cimborálással és megvesztegetéssel vádolták. Midőn azután az Issy-fort-nak őrsége a váracsból ápril. 30. gyáva módon megugrott, a Commune vezérei C.-t mint bűnbakot állásától elmozdították s Mazas-ba zárták. Szabadságát csak akkor nyerte vissza, midőn a versailles-i kormány csapatai Páris utcáin az utolsó csapást mérték a Commune-re. A zürzavarban C. elillant és Angliában, azután Amerikában s végre Svájcban keresett menedékhelyet. A versaillesi haditörvényszék «in contumaciam» halálra itélte, de 1880. megkegyelmeztek neki, amidőn Franciaországba visszatért. 1888. a pótválasztásnál és 1889. az általános választásoknál a képviselőkamara tagjává választották. Művei közül emlékiratai nevezendők: Mémoires du général C. Le deuxieme siege de Paris (1887-88, 3 kötet). Mint képiró is tett kisérletet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is