Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Clusteranal... ----

Magyar Magyar Német Német
Clusteranal... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Clusteranalízis

oktatás

(ang. 'nyaláb, fürt', klaszter): a matematikai statisztikai vizsgálatok egyik többváltozós eljárása. Az e név alatt szereplő sokféle módszer arra alkalmas, hogy => változók struktúrájáról v. egy populáció egyedeiről adjon felvilágosítást, ill. bármilyen halmaz elemei közötti kapcsolatrendszerek vizsgálatára ad módot, ha a halmaz elemei között értelmezhető valamilyen távolság (a halmazelemekből alkotott párokhoz rendelt valós számok formájában). A clusteranalízis alapgondolata rendkívül egyszerű: alkossunk csoportokat a halmaz elemeiből úgy, hogy az egymáshoz közeli elemek kerüljenek egy csoportba. Attól függően, hogy milyen konkrét eljárással alkotjuk meg e csoportokat, beszélhetünk a clusteranalízis módszereiről, módszereinek csoportjairól. A hierarchikus módszerek sajátossága, hogy egy folyamatot definiálnak, amelyben az egymást követő lépésekben egymással kapcsolatban álló, újabb és újabb csoportok, clusterek jönnek létre. A hierarchikus módszerek két alcsoportját az összevonó és a felosztó eljárások alkotják. A clusterek összevonásának folyamata ábrázolható a dendrogram mal. Ez az ábra segítséget nyújt az elemzéshez, amelyben elsősorban arra fordítunk figyelmet, hogy mely halmazelemek kerülnek a folyamat elején ugyanabba a clusterbe, s az így fokozatosan kialakuló részhalmazok milyen szakmai jegyekkel jellemezhetők. A felosztó eljárások esetén is alkalmazhatjuk a dendrogramot, csak ebben az esetben az összevonó eljárások eredményeként kapható ábrának mintegy a "tükörképét" kapjuk. A clusteranalízis módszereinek másik nagy csoportja a nem hierarchikus eljárásoké. A clusteranalízis kiválóan használható a következő empirikus vizsgálati célokra: típusalkotás, modellillesztés, csoportokon alapuló becslés, hipotézistesztelés, adatstruktúrák felderítése, hipotézis felállítása, adatredukció. Használhatjuk a clusteranalízist pl. tanulók bizonyos szempontokból homogén csoportokba való beosztására; diagnosztikus ped.-i vizsgálat során az egymáshoz közeli eredményeket mutató tesztek felderítésére, s ennek segítségével a vizsgálat eszközrendszerének egyszerűsítésére; egy sok változó vizsgálatára épülő elemzés esetén a változók közötti viszonyok felderítésével új változók súlyozással történő kialakítására stb.

Nahalka István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is