Cochlaeus

János, német kat. teologus, született Nürnberg mellett, Wendelstein faluban 1479-ben, megh. 1562 jan. 10. A Wendelstein álnevet is használta, holott valódi neve Dobeneck volt. Már ifju korában a teologiának szentelte magát. 1511. Nürnbergben a szt. Lőrinc iskola igazgatója volt, azután Frankfurtban a Mária-templom dékánja, 1527. György szász herceg titkára Drezdában, végre pedig kanonok Boroszlóban. 1530. Augsburgban az ágostai hitvallás cáfolatán dolgozott, 1552. a regensburgi birodalmi gyülésen volt vitája Bucerrel, melyben mindkét fél győztesnek tekintette magát. Ugy szerepléseiben, mint számos iratában Luthernek s általában a reformátoroknak szilárd ellenségéül mutatkozik. Nagyobb művei: Historia Hussitarum (Milánó 1549, fol.); De actis et scriptis Lutheri; Speculum circa missam; De vita Theodorici regis Ostrogothorum (Ingolstadt 1544); De emendanda Eccles. 1539.

Forrás: Pallas Nagylexikon