Codrington

(ejtsd: kodringtn), 1. Eduard sir, angol tengernagy, szül. 1770 ápr. 27., régi nemzetségből, megh. 1851 ápr. 28. Trafalgárnál mint kapitány vezényelte az Orion sorhajót s 1809. a walcherni expedicióban is részt vett; a következő években hajóhada élén a spanyol partok közelében harcolt a franciákkal. Ezután Cochrane Sándor tengernagy oldalán Amerikában szolgált; 1813. ellentengernaggyá s 1815. altengernaggyá nevezték ki s mint ilyen a Földközi tengerben állomásozó angol hajórajnak parancsnokságát vette át, mely a török hajóhadat szemmel tartotta. A francia hajóhad társaságában, melyet de Rigny tengernagy vezényelt, a török és egyiptomi haderő parancsnokát, Ibrahim basát Moreában 1827 szept. 25. fegyverszünetre kényszerítette. De midőn Ibrahim basa szavát megszegte és Moreában a görög lakosságon szörnyü vérengzést vitt véghez: C. vette át az egyesült angol-francia hajóraj vezényletét, melyhez még a Heyden tengernagy alatt álló orosz hajóraj is csatlakozott. Erre Ibrahim basát a fegyverszünet megtartására akarták kényszeríteni, de a törökök elhamarkodása miatt 1827 okt. 20. a Navarinoi öbölben döntő ütközetre került a dolog s a török-egyiptomi hajórajt végpusztulás érte. Francia- és Oroszország a győzőt rendjelekkel díszítették; az angol nép is ujjongott örömében és a király a Bath-renddel tüntette ki C.-t; mindazonáltal a tory-kormány a trónbeszédben -bár leplezetten - C. erélyes eljárását gáncsolta. 1828. C. Alexandria előtt termett és Mehemed Alit arra kényszerítette, hogy hadait Moreából visszahívja; de már 1828 aug. a torykormány visszahivta C.-t, aki csak IV. Vilmos trónralépése után részesült teljes elismerésben és elégtételben. 1831. a Lissabon előtt cirkáló hajódat vezényelte, 1837-ben pedig tengernaggyá nevezték ki. 1832-1839-ig Devonport városát képviselte a parlamentben, hol a whigpárttal szavazott, de midőn főparancsnokká nevezték ki Portsmouthba, lemondott képviselői állásáról. V. ö. Memoir and correspondence of Admiral Sir E. C. (kiadta Bourchier lady, London 1873-75, 2 kötet).

2. C. Vilmos János, sir, angol tábornok, az előbbinek legidősebb fia, szül. 1800., megh. Londonban 1884 aug. 6. Fiatalon lépett a hadseregbe s 1846. ezredes lett. A keleti háború kitörésekor (1854) az almai és inkjermani csatákban egy dandárt vezényelt. 1855 jul. az angol hadsereg főparancsnokságát vette át Krymben. 1857. Greenwich-ben képviselőnek választották. 1859-65-ig Gibraltar kormányzója volt és 1863. az angol hadsereg tábornoka lett. 1877 októberban nyugalomba vonult. V. ö. Stephen., Dict. of National Biogr. XI.

Forrás: Pallas Nagylexikon