Coeloma
(lat.) a. m. testür, az állatok bélcsatornája és testfala
között levő különböző módon fejlődő s nagyon változó terjedelmü ür. Számos
állat (p. férgek, alsóbb izeltlábuak) testüre csupán a bél falán átszivárgó
tápláló folyadékkal, azaz vérrel van kitöltve, másoknál ellenben (p.
lágytestüek, felsőbb izeltlábuak, gerincesek) a bélcsatorna tágulatai és
hurkái, nagy mirigyei (máj) s az ivarszervek csaknem egészen kitöltik, úgy hogy
az ürt csak az ezen szervek között levő hézagrendszer képviseli, mely majd a
véredényrendszerrel (p. lágytestüek, izeltlábuak), majd csupán a
nyirokedény-rendszerrel (gerincesek) közlekedik. Számos állat testürét haránt
válaszfalak több rekeszre osztják, p. a gyűrüsférgek mindegyik testszelvényére
(gyűrüjére) esik ilyen válaszfal (dissepimentum); az emlős állatok testürét a
rekeszizom (diaphragma) egy kisebb s egy nagyobb ürre, a mell- és hasürre
osztja. A testür az egysejtü állatok testéből hiányzik, a többsejtü állatok
túlnyomó részénél ellenben, amelyek a testürnélküliekkel (Acoelomata) szemben
testürös állatoknak (Coelomata) neveztetnek, megvan. A testürnélküliekhez
csupán az ürbelüek és a laposférgek tartoznak, a testürösökhöz ellenben a többi
metazoumok. L. Állat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|