Cogalnicean
(ejtsd: kogalnicsján), 1. Enache, román iró, szül. 1730 okt.
10., meghalt 1795. Kisebb hivatalokat viselt Mavrocordat János és Rákovica
Konstantin vajdák alatt. 1757-1774. Konstantinápolyban volt a számüzött
Rákovica C. vajda mellett, itt irta meg krónikáját. 1774. Moldvába ment, s az
új fejedelem, Ghika Gergely medelnicernek tette meg, 1782. pedig stolnicnak.
Művei: LetopiseTul Tarei Moldovei dela domnia întaia Si pâna la a patra domnie
a lui C. Mavrocordat Voevod; Stihuri asupra Dnului Grigorie Ghica Voevod al
Tarei Moldovei; Stihuri asupra lui Manolache Bogdan, vel vornie Si a lui Jon
Cuza, biv vel spatar.
2. C. Mihály, román történetiró s államférfiu, szül. 1817.,
megh. Párisban 1891 julius 2. Iskoláit elvégezvén Moldvában, a politikai
tudományokat s a történelmet Berlinben s Párisban hallgatta. Még mint egyetemi
hallgató adta ki: Histoire de la Valachie et de la Moldavie (Berlin 1837) címü
művét, amivel nagyban hozzájárult a román nemzet ismertté tételéhez Európában.
1838. visszatér hazájába s majori rangot kap a hadseregben, egyúttal a
fejedelem Hadsegéde lesz. Alexandri s Negruzzi támogatása mellett szerkesztette
a Dacia literara és Steaua Dunarei c. lapokat. 1843. történelemtanára lett a
nemzeti akadémiának. 1844. kiadta a Foia sateasca c. ujságot. 1848. száműzték s
Bukovinában huzódott meg. Cuza fejedelem alatt kultuszminiszter s
miniszterelnök volt. Mint közoktatásügyi miniszter ő alapította a jászvárosi
egyetemet. 1868 nov. 28. (Károly fejedelem alatt) 1870 február 7-ig ő volt
Románia miniszterelnöke. 1879-80-ig a Bratianu-féle kabinetnek belügyminisztere
volt. Összegyüjtötte s kiadta a moldvai krónikairókat: LetopiseTele Tarei
Moldovei (1845-52-ig). 1872. új kiadást rendezett e munkájából Cronicile
României cimmel. Egyéb művei: Archiva româneasca; Esquisse sur les Cigaines
(Berlin 1836); Album istoric Si literar (1854); ImbunataTirea soartei Teranilor
(1862.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|