Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cohn... ----

Magyar Magyar Német Német
Cohn... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cohn

1. Albert, a zsidóság társadalmi és szellemi életének buzgó előmozdítója, szül. Pozsonyban 1814 szept. 24., megh. Párisban 1877 márc., 15-én. A gimnáziumot és bölcsészeti tanulmányait Bécsben végezte, hol egyuttal a talmuddal is, Hammer-Purgstall vezetése alatt, keleti nyelvekkel is foglalkozott és a protestáns teologiai szemináriumon másfél évig tanította a héber nyelvet. 1836. Párisba ment. Ott eleinte kizárólag a keleti nyelvészetnek szentelte idejét. 1839 óta pedig, vagy husz éven át, mint nevelő, később mint alamizsna-mester működött báró Rothschild James házában. 1844. hitfelei helyzetének tanulmányozására, 1846. pedig mint francia kormánybiztos árt Algériában, hol egyebek közt zsidó iskolákat, könyvtárakat, képző- s jótékonysági egyesületeket alapított. Hasonló szellemben és sikerrel működött Egyiptomban (1854), Törökországban, Marokkóban (1860), kivált pedig Palesztinában, hova négy izben utazott (1854, 56, 64 és 69.). Az általa meglátogatott országok uralkodói előtt, kik őt (Algériában, Bécsben és Konstantinápolyban) magánkihallgatáson fogadták, mint hitfeleinek szószólója lépett fel, magukat a zsidókat pedig, kik mindenütt áhitattal hallgattak lelkes szavaira - 1869. utazása alkalmával (okt. 19.) Pesten is - mívelődésük emelésére és irodalmuk ápolására buzdította, s e célra sokat áldozott saját vagyonából is. Közreműködött középkori zsidó munkák kiadásában s néhány beszédet, egy rövid zsidó kátét, több értekezést és számos apróbb, nagyobb cikket tett közzé. V. ö. Loeb Isidore, Biographie d"Albert Cohn, Páris 1878.

2. C. Gusztáv, ném. nemzetgazdaságtani iró, szül. Marienwerderben (Keleti Bajorország) 1840 dec. 12. Berlinben és Jénában tanult, 1869. Heidelbergában habilitáltatta magát s még abban az évben a rigai politechnikum tanárává nevezték ki. Itt 1873-ig működött, amidőn hosszabb utat tett Angliában s ottani tanulmányai eredményét: Untersuchungen über die englische Eisenbahnpolitik c. munkájában tette közzé. Hazatérve a zürichi politechnikumon adott elő 1884-ig, amidőn a göttingiai egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtan tanszékét. Itt tart most is előadásokat. C. rendkivül nagy számmal irt értekezéseket a különböző német és angol folyóiratokba, melyekben többnyire a közlekedésüggyel, a hitel kérdésével s adókkal foglalkozik. Nagyobb munkái, a már említett alapos tanulmányon kivül: Ueber die Bedeutung der Nationalökonomie und ihre Stellung im Kreise der Wissenschaften (1869); Die Finanzlage der Schweiz (1877); Volkswirt. Aufsätze (1882); Die englische Eisenbahnpolitik der letzten 10 jahre (1883). És végül nagy műve: System der Nationalökonomie. I. kötet: Grundlegung der National-Oekonomie (1885). II. kötet: Finazwissenschaft (1889). C. eme munkáival igen jelentős állást vivott ki magának a mai német tudományban.

3. C. Nándor Gyula, sziléziai botanikus, született Boroszlóban 1828 január 24-én. 1850-ben szülővárosa egyetemén a botanika katedráját először mint privát-dócens, 1859 óta mint rendkivüli és 1871 óta mint rendes professzor foglalta el. Növényfiziologiai tanulmányai érdekében már 1847. sürgetett külön intézetet, de csak 1866-ban sikerült ilyet megnyitnia. Munkálkodását az állat- és növényvilág határvonalának szentelte, amivel sikerült kimutatnia, hogy a legalsóbbrangu infuzóriumok és a rajzóspórák, amilyenekkel az algák és gombák szaporodnak, életműködéseit a protoplazma egészen azonosan végzi. Művei: Zur Naturgeschichte des Protococcus pluvialis (Bonn 1851); Untersuchungen über die Entwicklungsgeschichte der mikrokopischen Algen und Pilze (Bonn 1854)é Neue Untersuchungen über Bakterien (Bonn 1872-75); Beiträge zur Biologie der Pflanzen c. művéből 1875 óta számos kötet jelent meg. Szakjának népszerü feldolgozásaiból ismeretesebbek: Die Menschheit u. die Pflanzenwelt (Boroszló 851); Der Haushalt d. Pflanzen (Lipcse (1854); Die Pflanze (u. o. 1882) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is