Cohn Albert
A zsidóság társadalmi és szellemi életének buzgó
előmozdítója, szül. Pozsonyban 1814 szept. 24., megh. Párisban 1877 márc.,
15-én. A gimnáziumot és bölcsészeti tanulmányait Bécsben végezte, hol egyuttal
a talmuddal is, Hammer-Purgstall vezetése alatt, keleti nyelvekkel is
foglalkozott és a protestáns teologiai szemináriumon másfél évig tanította a
héber nyelvet. 1836. Párisba ment. Ott eleinte kizárólag a keleti nyelvészetnek
szentelte idejét. 1839 óta pedig, vagy husz éven át, mint nevelő, később mint
alamizsna-mester működött báró Rothschild James házában. 1844. hitfelei
helyzetének tanulmányozására, 1846. pedig mint francia kormánybiztos árt
Algériában, hol egyebek közt zsidó iskolákat, könyvtárakat, képző- s
jótékonysági egyesületeket alapított. Hasonló szellemben és sikerrel működött
Egyiptomban (1854), Törökországban, Marokkóban (1860), kivált pedig
Palesztinában, hova négy izben utazott (1854, 56, 64 és 69.). Az általa
meglátogatott országok uralkodói előtt, kik őt (Algériában, Bécsben és Konstantinápolyban)
magánkihallgatáson fogadták, mint hitfeleinek szószólója lépett fel, magukat a
zsidókat pedig, kik mindenütt áhitattal hallgattak lelkes szavaira - 1869.
utazása alkalmával (okt. 19.) Pesten is - mívelődésük emelésére és irodalmuk
ápolására buzdította, s e célra sokat áldozott saját vagyonából is.
Közreműködött középkori zsidó munkák kiadásában s néhány beszédet, egy rövid
zsidó kátét, több értekezést és számos apróbb, nagyobb cikket tett közzé. V. ö.
Loeb Isidore, Biographie d'Albert Cohn, Páris 1878.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|