Coimbra
(a rómaiaknál Conimbria), az ugyanily nevü kerület (2882 km2
ter., 387 000 lak.) fővárosa Beira portugál tartományban, a Mondego jobb
partján emelkedő dombon, püspöki székhely, (1878) 13 369 lak., cserépedény- és
szarutárgyak készítésével, narancs- és borkereskedéssel. Ismeretes az enyhe
klimája (15° évi középhőmérséklet, 742 mm. eső). A felső és alsó várost a
Minerva lépcső, szűk, keskeny piszkos utcák, továbbá a várost jobbról és
balróül megkerülő, az egyetemhez vezető két széles utca köti össze. Az 1290.
alapított, 1573. végleg C.-be áttett egyetemnek köszönheti a város a hirnevét.
Az egyetemnek megvan minden fakultása, van gazdag könyvtára, többféle
laboratóriuma, muzeuma, csillagvizsgálója; tanítványainak száma közel 900.
Botanikus kertje, amely egyszersmind nyilvános sétahelyül szolgál, egyike a
legszebbeknek a világon; el van látva széles terrasszokkal, kényelmes
lépcsőkkel; láthatók benne a mérsékelt és forró égöv legkülönbözőbb növényei.
Fölötte vezet el a Sandales nevü szép sétahely, ahonnan gyönyörü kilátás
nyilik. A Mondego másik partján számos a nyaraló és itt van a S?o Francisco és
a Santa Clara nevü két klastrom; ez utóbbinak 1132-ből való templomában
Portugália első királyainak, főképen pedig a klastrom alapítójának, Erzsébet
királynőnek siremléke látható. Nem messze tőle áll a Quinta das Lagrimas nevü
kastély, Inez de Castronak, dom Pedro infans imádottjának lakóhelye, aki a
közelében folyó kis pataknál IV. Alfonz király megöletett. A város régi
székesegyháza állítólag még a gótok idejéből való. Coimbra 1139-1383-ig a
portugál királyoknak székhelye volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|