Collalto

Rambold XIII., gróf, szül. Mantovában 1575. régi friauli eredetü nemzetségből, mely már a X. század folyamában a trevisói őrgrófság területen szerepelt, megh. Churban 1630 dec. 19. C. IV. Antal velencei fővezérnek fia volt. Velencéből száműzetve, a császár szolgálatába lépett s nemsokára ezredes lett. II. Ferdinánd 1620. a besztercebányai országgyülésre küldte császári biztosul, hol Bethlen Gábor királlyá választatása ellen tiltakozott. Ezután Rómában és Madridban szerepelt mint követ, 1623. pedig Tilly oldalán a Rajnánál és Majnánál a német protestánsokkal harcolt, 1624. az udvari hadi tanács elnökévé nevezték ki Bécsbe. 1630. mint a császári hadak fővezérét a mantovai örökség megszerzése végett Felső-Itáliába küldték Nevers herceg ellen, de betegsége miatt Mantova ostromában nem igen vehetett részt. Azután Churba indult és itt érte utól a császári futár, ki felszólította, hogy azonnal Bécsbe induljon. Ellenfelei ugyanis azzal vádolták, hogy Velencével összejátszott. Azonban alig hogy C. elindult, hirtelen meghalt. A C. család morvaországi birtokai (Pirnitz, Ungarschitz, Rudoletz, Cerna stb.) a XVIII. század végén egy ifjabb ágra szálltak és hitbizománnyá egyesíttettek és jelenleg C. Emánuel herceg (szül. 1854) birtokában vannak, aki mostanig nőtlen.

Forrás: Pallas Nagylexikon