(ang., ejtsd: kolledsz), Angol-, Franciaországban és
Belgiumban a tan-, illetőleg a nevelőintézeteknek egy bizonyos neme.
Angolországban kétféle intézetet jelent; először az egyetemeken fenálló oly
intézeteket, melyekben az egyetemi hallgatók - a rájok felügyelő s őket oktató
tanárokkal együtt - laknak, étkeznek és taníttatnak. A C.-eket legnagyobbrészt
vagy fejedelmi személyek, vagy magánemberek alapították s alapítják még maiglan
is. Minden C.-nek megvannak saját törvényei és szokásai. Egy-egy ilyen
intézetnek az élén egy kormányzó áll, aki master, warden, rector, prevost,
president, principal vagy dean nevet visel. A kormányzóságon kivül a C.-ben
lakik - a benlakó diákok számához képest - több vagy kevesebb fellow (kollega),
akik a maguk köréből szabadon választják a kormányzót. A fellow-k azonban az
évnek csak egy bizonyos részét kötelesek a C.-ben tölteni; őket a tutorok
(nevelők) helyettesítik, akik a tulajdonképeni oktatást végzik. A C.-ek köteles
tantárgyai: görög és latin nyelv, irodalom és mennyiségtan; a filozofia és a
politikai tudományok a magánszorgalomra vannak bizva. A régi időkből fennmaradt
e sajátságos intézeteken kivül Angolországban a C. néven a mi középiskoláinkhoz
hasonló tanintézeteket is neveznek, amelyek növendékeiket az egyetemi
tanulmányokra készítik elő; ilyenek vannak Etonban, Winchesterben s egyebütt és
máskép grammar-school-oknak is nevezik. Többnyire gazdag egyházi
alapítványokból tartják fenn magukat. Hat osztályból állanak; a három alsó
osztályban csakis latin nyelvet tanítanak, a három felső osztályban pedig a
latinon kivül a görögöt is. Minden egyéb tudományt csak magánszorgalomból
tanulnak a növendékek. Franciaországban régebben szintén voltak hasonló
szervezetü college-ek, mint amilyenek az angol egyetemeken még maiglan is
fenállanak. A XII. sz. második felében az ország különböző tartományai, sőt a
külföld egyes országai is állítottak kollégiumokat Párisban, amelyekben
szegényebb sorsu szülötteiket teljesen ingyenes ellátás mellett vagy
előkészítették az egyetemre s egyéb magasabb szakiskolákra, vagy pedig támogatták,
segítették őket egyetemi tanulmányaikban. A C. de France 1529-ben keletkezett,
mint a hajdan hires, de akkor már hanyatló félben levő párisi egyetem
versenytársa. I. Ferencnek u. i. terhére volt az egyetem testületi önállósága,
de másfelől a szükkeblü, pedáns professzorok száraz, kellemetlen előadásai a
filologiában és filozofiában sem igen elégítették ki, azért a humanisztikus
tudományok művelésére és terjesztésére állami intézetet alapított, amelyhez
tanárokul a bel- és külföld legnevesebb tudósait sikerült megnyernie. 1792-ben
a konvent a C.-eket mind megszüntette, összes vagyonukat lefoglalta és
elrendelte, hogy helyettök Franciaország különböző részein 100 központi
tanintézet állíttassék, amelyeknek célja és tanterve középiskoláink céljához és
tantervéhez volt hasonló. Ámde az elrendelt 100 intézet közül csak egynéhányat
állítottak fel s ezek sem igen tudtak gyökeret verni. 1802 óta az előbbi C.-ek
helyét az állami lycéek és a községi C.-ek, a colleges communaux foglalják el;
ezek Franciaország középiskolái még maiglan is. Csakhogy a mai C. nem áll egy
szinvonalon a lycéevel, nem is készít elő érettségi vizsgálatra, mint ez. A C.
inkább a mi polgári iskolánkhoz hasonlít; mint ez, a C. is általános
műveltséget adó tanintézet oly középrendü növendékek számára, akik az ipari,
kereskedelmi, művészi stb. pályát akarják választani. Belgiumban a college-ek a
községek által teljesen v. csak részben fentartott középiskolák és tantervük
majdnem teljesen egyezik a 10 államilag fentartott középiskola, az u. n.
athénées royaux tantervével.
Forrás: Pallas Nagylexikon