Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
College... ----

Magyar Magyar Német Német
College... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

College

(ang., ejtsd: kolledsz), Angol-, Franciaországban és Belgiumban a tan-, illetőleg a nevelőintézeteknek egy bizonyos neme. Angolországban kétféle intézetet jelent; először az egyetemeken fenálló oly intézeteket, melyekben az egyetemi hallgatók - a rájok felügyelő s őket oktató tanárokkal együtt - laknak, étkeznek és taníttatnak. A C.-eket legnagyobbrészt vagy fejedelmi személyek, vagy magánemberek alapították s alapítják még maiglan is. Minden C.-nek megvannak saját törvényei és szokásai. Egy-egy ilyen intézetnek az élén egy kormányzó áll, aki master, warden, rector, prevost, president, principal vagy dean nevet visel. A kormányzóságon kivül a C.-ben lakik - a benlakó diákok számához képest - több vagy kevesebb fellow (kollega), akik a maguk köréből szabadon választják a kormányzót. A fellow-k azonban az évnek csak egy bizonyos részét kötelesek a C.-ben tölteni; őket a tutorok (nevelők) helyettesítik, akik a tulajdonképeni oktatást végzik. A C.-ek köteles tantárgyai: görög és latin nyelv, irodalom és mennyiségtan; a filozofia és a politikai tudományok a magánszorgalomra vannak bizva. A régi időkből fennmaradt e sajátságos intézeteken kivül Angolországban a C. néven a mi középiskoláinkhoz hasonló tanintézeteket is neveznek, amelyek növendékeiket az egyetemi tanulmányokra készítik elő; ilyenek vannak Etonban, Winchesterben s egyebütt és máskép grammar-school-oknak is nevezik. Többnyire gazdag egyházi alapítványokból tartják fenn magukat. Hat osztályból állanak; a három alsó osztályban csakis latin nyelvet tanítanak, a három felső osztályban pedig a latinon kivül a görögöt is. Minden egyéb tudományt csak magánszorgalomból tanulnak a növendékek. Franciaországban régebben szintén voltak hasonló szervezetü college-ek, mint amilyenek az angol egyetemeken még maiglan is fenállanak. A XII. sz. második felében az ország különböző tartományai, sőt a külföld egyes országai is állítottak kollégiumokat Párisban, amelyekben szegényebb sorsu szülötteiket teljesen ingyenes ellátás mellett vagy előkészítették az egyetemre s egyéb magasabb szakiskolákra, vagy pedig támogatták, segítették őket egyetemi tanulmányaikban. A C. de France 1529-ben keletkezett, mint a hajdan hires, de akkor már hanyatló félben levő párisi egyetem versenytársa. I. Ferencnek u. i. terhére volt az egyetem testületi önállósága, de másfelől a szükkeblü, pedáns professzorok száraz, kellemetlen előadásai a filologiában és filozofiában sem igen elégítették ki, azért a humanisztikus tudományok művelésére és terjesztésére állami intézetet alapított, amelyhez tanárokul a bel- és külföld legnevesebb tudósait sikerült megnyernie. 1792-ben a konvent a C.-eket mind megszüntette, összes vagyonukat lefoglalta és elrendelte, hogy helyettök Franciaország különböző részein 100 központi tanintézet állíttassék, amelyeknek célja és tanterve középiskoláink céljához és tantervéhez volt hasonló. Ámde az elrendelt 100 intézet közül csak egynéhányat állítottak fel s ezek sem igen tudtak gyökeret verni. 1802 óta az előbbi C.-ek helyét az állami lycéek és a községi C.-ek, a colleges communaux foglalják el; ezek Franciaország középiskolái még maiglan is. Csakhogy a mai C. nem áll egy szinvonalon a lycéevel, nem is készít elő érettségi vizsgálatra, mint ez. A C. inkább a mi polgári iskolánkhoz hasonlít; mint ez, a C. is általános műveltséget adó tanintézet oly középrendü növendékek számára, akik az ipari, kereskedelmi, művészi stb. pályát akarják választani. Belgiumban a college-ek a községek által teljesen v. csak részben fentartott középiskolák és tantervük majdnem teljesen egyezik a 10 államilag fentartott középiskola, az u. n. athénées royaux tantervével.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is