Colleta

Péter, nápolyi hadügyminiszter, szül. Nápolyban 1775 jun. 23., megh. Firenzében 1831 nov. 11. A francia okkupáció alkalmából (1798) tanusított politikai magaviselete miatt a visszatért Bourbonok börtönbe vetették, nemsokára azonban szabadon bocsátották és ekkor mint mérnök keresett állást. Midőn Bonaparte József 1806. nápolyi király lett, C. megint beállt katonának és Gaeta ostrománál, Calabria megszállásánál és Capri megvételénél annyira kitünt, hogy Murat Joakim 1808. Calabria főbiztosává, 1812. pedig tábornokká és a híd- és utépítészet igazgatójává nevezte ki. 1815. hasztalan alkudozott Murat érdekében a bevonuló osztrák hadvezérekkel. A Bourbonok restaurációja után több magas katonai állást töltött be, noha a királyi család gyülölte; de nem volt ember, akivel pótolhatta volna. Midőn 1820. a forradalom kitört, Nápolyba sietett, ahol őt a forradalom vezérei hadügyminiszternek tették. Az osztrák hadakat azonban már nem lehetett feltartóztatni; ezek C.-t elfogták és hadi fogolyként Sant" Elmo kastélyba vitték; később pedig Brünnbe internálták. Kiszabadulása után Firenzében élt, visszavonultan, hol meg is halt. Nagybecsü történeti művet irt: Storia del reame di Napoli dal 1734 sino al 1825 (Capolago 1834 és többször, 2 köt.); mely munkához Ulloa magyarázatokat (Annottamenti) csatolt (Nápoly 1878.) Kisebb iratai 1851. jelentek meg Nápolyban (2 kötet).

Forrás: Pallas Nagylexikon