Collins

(ejtsd: kollinsz), 1. Antal, angol filozofus, született Middlesexben, Hestokban 1676., meghalt 1729. Tanulmányait Cambridgeben végezte be. Művei: Essay concerning the Use of Human Reason (Tanulmány az emberi értelem Használatáról), 1707; Priestcraft in Perfection (a tökéletes papi csalárdság), 1709; mellyel a papokat a szó teljes értelmében felbőszítette maga ellen. Az ezen műve fölött támadt vitában irta meg Historical and Critical Essai on the Thirty-nine Articles (Történeti és birálati tanulmány a 39. ártikulusról) c. művét. Ezután Vindication fo the Divine Attributes (Az isteni tulajdonságok védelme) c. művét adta ki, melyben mint a bölcseleti szükségesség hive az isteni predesztináció és az emberi szabadakarat összeegyeztethetősége ellen harcolt. Ugyanezen elvét fejtette ki bővebben Philosphical Inquiry concerning Liberty and Necessity (Bölcseleti kutatás a szabadságról és a szükségességről) 1715-ben irt művében is. Legfontosabb műve: Discourse on Free-thinking (Beszélgetés a szabad gondolkozásról).

2. C. Vilmos, angol költő, szül. Chichesterben 1720 dec. 25., megh. u. o. 1756 jun. 12. Ódákat irt, de amelyek a megérdemlett elismerésben nem részesültek. Őrülten halt meg. Munkáit Dyce Sándor adta ki Londonban. 1787.

3. C. Vilmos Wilkie, angol iró, Angliában a szenzációs regényirodalom megteremtője, szül. Londonban 1824 jan. 8., megh. u. o. 1889 szept. 23. A kereskedői pályára lépett, hanem azután az irodalomra adta magát. Regényei: Antonia (1850); Basil (1852); Hide and seek (1854); After dark (1856); The dead secret (1857); Woman in white (1860); No name (1863); Armadale (1864); The moonstone (1868); Man and wife (1870); Poor Miss Finch (1872); Miss or Mrs? and other stories in outline (1873); The new Magdalena (1883); The law and the lady (1875); Two destinies (1876); The haunted hotel (1878); The fallen leaves (1879); A rogue"s life from his birth to bis marriage (1879); The black robe (1881); Heart and science (1883); I say no (1884); The evil genius (1886); Little novels (1887); Rank and riches (1898); The legacy of Cain (1889); Blind Love (befejezetlen, csak később Besant fejezte be, 1890). Drámái: The frozen deep (1857); Light house stb. Magyarul megjelentek: A fehérruhás nő. Ford. Balázs Frigyes, 3 köt. (Pest 1863); A gleninchi rejtély. Ford. Zichy Kamilla (Budapest 1875); A két végzet. Fordította Mudrony Pál (Budapest 1877); A kisérlet (Budapest 1880); A titokzatos hang. Ford. Zichy Kamilla; Két beszély. Ford. Csukássi József (Magyar Könyvesház 1876); Két lélek utja. Ford. Benedek Elek, 2 köt. (Budapest 1883); Sophoklés. Ford. Kont J. (Olcsó könyvtár 126); Sziv és Tudomány. Ford. Huszár Imre, 2 félköt. (Bpest 1884).

4. C. Vilmos, angol festő, született Londonban 1787., megh. u. o. 1847.; tájképeket, főleg borongó hangulatu tengerparti és erdi tájképeket festett. Történeti képei kevésbbé sikerültek.

Forrás: Pallas Nagylexikon