Colombo
(ejtsd: ko-), Cejlon sziget fővárosa és az angol kormányzó
székhelye a sziget Ny-i partján, a Kalani-Ganga torkolatánál, az É. sz. 6°57´
alatt, (1891) 126 926 lak., akik közt 5000 európai; kókuszdióolaj-,
kötélkészítéssel és arakégetéssel. Miként minden nagyobb indiai város, egy
európai- és egy benszülött-városrészből áll, amelyet Pettaknak hivnak. Az
európai városrész rendesen épültés magában foglalja a kormányzó lakát, a
templomokat, a muzeumot, az United Service könyvtárát, az igazságügyi palotát,
kórházat stb. Az európaiaknak nagyobbára a városon kivül vannak lakóházaik, a
különféle ültetvények közt, amelyek közül a fahéj-ültetvények, Cinnamom Gardens
a leghiresebbek. A városban a sziget minden népe képviselve van; a parszik és
zsidók kizárólag kereskedők, a mórok kiskereskedők; a tamilok napszámosok, a
malájok katonák és inasok, a portugál korcsok kézművesek, a szingálok szolgák
és kézművesek. A hollandok és angolok utódai a tisztviselők, ügyvédek stb. A
városnak kikötőjénél fogva is nagy fontossága van, amióta nagy költséggel az
1500 m. hosszu hullámtörőt elkészítették és a kikötőt megszemélyítették. 1891.
1613 gőzös fordult meg benne 1,9 millió tonnatartalommal. Az osztrák-magyar
Lloyd, 3 angol, 2 német, 1 francia és 1 olasz társaság rendes hajójáratokat
küldenek ide. A legfontosabb kiviteli cikkek kávé, khinafahéj, kakaó, fahéj,
kókuszdió, grafit és gyöngyök; a bevitele: kőszén, pamut és egyéb iparcikkek,
élelmi szerek, különösen rizs. Monarkiánknak konzula van benne.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|