Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Colonna... ----

Magyar Magyar Német Német
Colonna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Colonna

hires római nemesi nemzetség, nevét az albániai hegység lejtőjén fekvő ugyanily nevüó helységtől (La C.) kapta; e nemzetség az egész középkoron keresztül (a XI-XVI. századig) a pápai állam ügyeire és a pápák választására nagy hatással volt. A császárság és a pápaság közötti harcban a C.-k jobbára a ghibellinek partján állottak. A C.-családból, melynek jelenleg négy ága (Paliano, Stigliano, Sciarra és Romano) él, V. Márton pápán kivül, számos biboros, államférfiu és tudós származott. Különösen megemlítendők:

1. C. István, római szenátor, szül. a XIII. század második felében, VIII. Bonifác pápa elől Franciaországba menekült, ahonnan azonban francia zsoldosokkal tért vissza és a pápa megaláztatásában közreműködött. Később Bajor Lajos császár elől mint XXII. János pápa hive Avignonban keresett menhelyet. A Cola Rienzi tribuntól támasztott mozgalmak idején C. a nemesség élén állott és e harcokban életét vesztette.

2. János Pál, olasz zeneszerző, szül. Bresciában 1640 táján, megh. Bolognában 1695. dec. 4. 1672. a bolognai Petronius-templom karnagya s a filharmóniai Akadémia egyik alapítója és igazgatója lett; 8-szólamu zsoltárkötetei (1681, 1686, 1694) az olasz határon tul is vitték nevét;miséi, motettjei, siralmai, vecsernyéi hangszerekkel stb., éppoly értékesek, mint a Szt. Basilio, és az Elizeus jóslata c. oratóriumok.

3. Márk Antal, Medina Celi hercege, szül. 1536., megh. 1584 aug. 1. IV. Pius pápától Rómából számüzve, II. Fülöp spanyol király szolgálatába állott. V. Pius pápa 1571. a török ellen felszerelt expedició élére állította, mely aztán a Juan d"Austria alatt sorakozott spanyolokkal egyesült és Lepanto mellett a pogányt fényesen megverte. Visszatérése után a pápa engedelmével ókori szokás szerint diadalmenetben vonulhatott be Rómába. Ezután mint spanyol alkirály Sziciliát kormányozta s éppen akkor halt meg, midőn II. Fülöp az Anglia ellen felszerelt armáda vezetésével bizta meg.

4. C. Michel Angelo, olasz festő, szül. Ravennában 1600 körül, megh. Bolognában 1687. Caprera és Ferrantini tanítványa, kora legtekintélyesebb falfestői közé tartozik. Társával, Mitellivel együtt számtalan falfestményt készített, főleg Bolognában, mígnem IV. Fülöp spanyol király udvarához hivta meg őket. Mitelli hatála után C. csakhamar visszatért olaszországba.

5. C. Propsero, pápai hadvezér, szül. 1452., megh. 1523. dec. 30. Nemzetiségének leghiresebb tagja; egyideig VIII. Károly francia király oldalán küzdött, midőn ez 1495. Olaszországba tört; de azután a spanyolokhoz szegődött és Gonsalvo de Cordova tábornokkal vállvetve kiüzte a franciákat Olaszorzságból. A következő olasz háboruban Vicenzánál győzött, és ő vezérelte a svájci lándsásokat Piemont ellen. 1515. a franciák elfogták, de 350 font arannyal kiváltotta magát, mire mint a szövetségesek fővezére a franciákat Olaszország földjéről másodszor is elüzte. A Lautrec alatt betört uj francia sereget 1522. april 27. Bicocca mellett szintén megverte és Cremona és Genova elfoglalásával e hadjáratnak is győztesen véget vetett. Olaszország «Paganorum defensor et italie pentis pater» jelzővel tisztelte emlékét.

6. C. Pompeo, biboros, az előbbinek unokája, szül. 1479 máj. 12., megh. 1532 junius 18. II. Gyula pápa halálának álhirére a kapitoliumot hatalmába kerítette, miért aztán méltóságaitól megfosztották, az uj pápa X. Leó azonban biborossá nevezte ki. - VI. Hadrian pápát és ennek utódját, VII. Kelement C. segítette a tiara elnyerésében. Később Anconába nevezték ki legátus-nak és Monreale érsekévé, V. Károly császár pedig 1530. a nápolyi alkirályi székbe emelte. Mint költő is hirnévre emelkedett; főmunkáját: De laudibus mulierum rokonának, C. Viktóriának tiszteletére irta.

7. C. Sciarra, Palesztina parancsnoka. Midőn VIII. Bonifác e várat ostrom alá fogta, C. megszökött, de Anzo mellett kalózok fogságába esett, kik gályarabbá tették. Családja megtudván balsorsát, kiváltotta, mire Marseilleből István testvérével és Nogaret francia kancellárral együtt 1303. visszatért és kezébe kerítvén Anagni városát, Bonifác pápát elfogta és lealázta, 1327. Bajor Lajos császár előtt megnyittatta Róma kapuit és 1328 jan. 17. a Péter-templomban a császári koronát nyujtotta neki. Midőn XXII. János pápát trónjától meg akarta fosztani, számüzetésbe kellett távoznia.

8. C. Viktória, olasz költőnő, szül. Marinoban 1490., megh. Rómában 1547 febr. 25. Tizenkilenc éves korában mint ünnepelt szépség közcsodálkozásra férjhez ment az agg és komor D"Avalos Ferdinand pescarai marchesehez, akit tizenhat évi házasság után elveszített. Főkép e csapás után kezdett sűrübben verselgetni, a petrarca-utánzók csoportjához csatlakozva, akik között egyike volt a legkitünőbbeknek. 48 éves korában megismerkedett Rómában Michel Angelóval, akiben még ekkor is szerelmet birt fakasztani. hazája legjelesb szellemeivel érintkezett és kivált azokkal, akik bizonyos egyházi reformokat kivántak megvalósítani. L. Campori, V. C. (Atti delle RR. dep, di St. patria, Modena); Reumont, V. C. (Freiburg 1881). Müvei legteljesebb kiadása: Róma 1840.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is