Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Colorado... ----

Magyar Magyar Német Német
Colorado... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Colorado

1. számos folyó neve Amerikában; a legjelentékenyebbek: a) C. v. Kolo Leubu, mint a benszülöttek hivják, folyó Argentinában; az Andok keleti lejtőjén, a D. sz. 35° alatt ered; felsőbb részeiben Rio de los Ciegosnak és Rio Grandenak is hivják. Crawfurd 1871. egy részét átkutatta, de egy része ma is ismeretlen. b) 170 km. hosszu folyó Costa-Ricaban; az Irazu és Turrialba tűzhányók É-i lejtőjén ered; az É. sz. 10° 30´ alatt két ágra szakad, az egyik a Sarapiquibe, a másik a tengerbe ömlik. c) C., a keleti, folyó Texas É.-amerikai államban, a Llano Estacado déli részében ered; nagyobb mellékvize nincs. Ezért vizben nem gazdag és csak legalsó részében hajózható. A Mexikói-öböl Matagobda nevü lagunájába torkol. Hossza 1400 km. d) C., a nyugati, folyó Amerika Ny-i részében. A Green- és Great-river egyesüléséből keletkezik; mindkettő a Rocky Mountainsben, a főág, a Green, az Union Peaken ered; egyesülésök után felveszi a C. nevet és hozzáfog a canon-alkotáshoz; canonjai: a Cataract, Narrow, Glen, Marble és Great canon; ez utóbbi 350 km. hosszu és benne a folyamágy 1500-1800 m. mély (v. ö. Robert Brewster Santon: Trough the Grand Canon of the C.); alsó részében átfolyik a C.-sivatagon, egykori tenger-fenéken és Mexiko területén a Kaliforniai-öböl É-i végébe torkol. mellékfolyói: a Little C., a Kanab Wash, a Virgen-river, amelynek fölvétele után nemsokára hajózhatóvá lesz, és a Gilda. Hossza 2500 km., vizkörnyéke (Gannett szerint) 660 580 km2, viztömege: a maximum: 1396 m3, a minimum 214 m3. 1867. White bányász hajózott rajta először végig. V. ö. Powel: Exploration of the C.-river.

2. C., az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike, szabályos négyszög (É. sz. 37-41, Ny. h. 102-109°), Wyoming, Nebraska, Kansas, New-Mexico, Indian Territory és Utah közt, 269 166 km2 területtel, (1890) 410 975 lak. K-i része halmos. Ny-i részét hegyek takarják: a Rocky Mountains Easter-Range-é (a Longs Peak 4350 m.) és Park Range-é (Lincoln 4356 m.), amely hókupokkal takart láncok közt pompás, széles köralaku völgyek: North-, Middle-, South-, és San Luis-Park terülnek el; a Savatch (Massive 4379 m.), a Sangre de Cristo (Rito Alto 3859 m.) és az Elk-hegyek (Castle-Peak 4300 m.). Vizeik a Ny-i C., továbbá a Platte és Arkansas, végül a Rio Grande del Norte felé folynak; legnagyobbak a Green- és Great-river. Éghajlata nagyon egészséges; levegője száraz és tiszta; az évi esőmennyiség 750 mm. Főgazdagsága az értékes ásványok; arany- és ezüsttermelése (1888) 120 millió frank; ólomtermelése (1890) 70 788 tonna, az előbbire nézve az Egyesült Államokban a 2., az utóbbira nézve az 1. helyet foglalja el; szénbányái és petroleumforrásai szintén gazdagok. A földmivelés is mindig nagyobb szerepet kezd játszani. 1891-ig 250 000 ha.-nyi területet tettek öntözés által termőfölddé. Ennek szaporodásával az állattenyésztés is jelentékenyebbé lesz. Az állam gyors fejlődését előmozdítja azon körülmény, hogy benne vannak a Rocky Mountainsnak olyan hágói, amelyeken vasut vezet át; 1889. már közel 6000 km. hosszu vasuti hálózat volt forgalomban. C. 55 countyra van felosztva; fővárosa Denver. Szenátusa 26, 4 évre, képviselőháza 49, 2 évre választott tagból áll. Az Egyesült-Államok törvényhozó testületébe 2 képviselőt küld s az elnökválasztásnál 3 szavazata van. 1850. leszámítva nehány mexikóit, akik már ezelőtt megtelepedtek a San-Luis Parkban, C.-nak még nem volt fehérbőrü lakossága. Az 50-es években fölfedeztetvén bányáinak egy része, 1860. már 34 277 lakója volt. 1861. territoriummá tették, 1875. pedig állammá lett. V. ö. W. Blackmore: C. Washington 1869. Fossett: C. its gold an silver mines. 1880. Pabor: C. as an agricultural state. 1883. - 3. County Texas É.-amerikai államban, 2937 km2 területtel, 16 643 lak., Columbus székhellyel.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is