Colostrum
(lat.), főcstej, korai tej, a tejmirigyeknek az a váladéka,
melyet a terhesség utolsó heteiben és a szülést követő első napokban
választanak el. Az anyatej és tehéntej C.-a sárga szinü, alkalikus, gyakran
azonban savanyu kémhatásu. Jellemző e tejre nézve az, hogy zsirszemcséken kivül
c.-testek fordulnak benne elő. E C.-testecskék magtartalmu szemcsés sejtek,
telve zsirszemcsékkel. Zsirjának olvadáspontja magasabb a későbbi tej zsirjának
olvadáspontjánál. Cholesterin és lecithin-tartalma is nagyobb a tejénél; sokkal
nagyobb globulin- és albumin-tartalma is; innen van, hogy a korai tej hevítésre
koagulál, mig a rendes tej nem szokott forralásra megalvadni. A C.
alkatrészeinek százalékos összetétele: középértékben talált König tehéntej
C.-ában 74 05% vizet, 25,95 szilárd anyagot és pedig 4,66% kazeint, 13,62
albumint és globulint, 3,43% zsirt, 2,55% cukrot, 1,58% sókat. A szoptatás
alatt a C.-testecskék csakhamar eltünnek a tejből, albuminja és globulinja
fogy, helyökbe mind több és több kazein lép: a C.-ból tej lett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|