Combkonc

(femur), a hengeres csontok között a leghosszabb, tuloldali társával egyenes álláskor konvergál; felső végdarabján van a gömbölyded fej (caput), azután következik a ki- és oldalfelé haladó nyak (collum), ennek a végén két nyujtvány: a tomporok (trochanteres), melyeket hátul a tomporközti taréj (cirsta trochanterica) köt össze. A csont középdarabja vagy teste gyengén előfelé görbült, háromoldalu s 3-élü, az élek közül a hátulsót érdes vonalnak (linea aspera f.) nevezik. Az alsó végdarab a belső és külső oldalán egy-egy erős bütyökkel (condylus in- et ext.) szünik meg, elválasztva egymástól a bütyök közötti árok (fossa intercond.) által. A combcsont testében a csontosodás már a 7. ébrényi hétben megindul; az alsó végdarab a születéskor még porcos, de belsejében egy 3-6 cm. átm. lencseidomu csontosodó magot rejt, amely törvényszéki orvostani tekintetben azért nevezetes, mert jelenlétéből a magzat érettségére lehet következtetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon