Comenius
János Ámos, sárospataki tanár, a XVII. század legjelesebb
pedagogusa, szül. Nivnitzen, Magyar-Bród mellett Morvaországban 1592 márc. 28.,
megh. Amsterdamban 1670 nov. 15. Atyja Komensky Márton molnár volt. Szüleit
korán, már 1604. elvesztette s mint árva, nénjéhez került Strasnitzba. Itt járt
iskolába s itt ismerkedett meg Drábik Miklóssal. 1611-ben a heilbronni
egyetemen Alstediustól hallgatta a teologiát. 1613/4. a heidelbergai egyetemen
volt, 1614. pedig visszatért hazájába s preraui rektor lett. Hitsorsosai a
cseh-morva testvérek a zeravici zsinaton 1616 ápr. 26. egykori iskolatársával
Drábik Miklóssal együtt lelkésszé avatták. 1618. a fulnecki egyház választotta
meg papjává. Ő ismertette meg először hiveit a méhészettel, s az első méhkasok
Magyarországról kerültek Fulneckre. Magyarország felvidékéről származott C.
első neje is, kivel ez időtájt kelt össze. A fehérhegyi csata (1620. nov. 20.)
után megfosztották papi hivatalától; a spanyol hadak 1621. Fulnecket
kirabolták, feldulták s felégették; könyvtára és kéziratai is a lángok
martalékaivá lettek. 1622 okt. Brandeisba, Csehországba vonult családjával; itt
halt el neje s fia, mire a maga s mások vigasztalására megirta: Az árvaságról
c. művet. Ugyanez időtájt irta: A világ labirintját, melyet 1623 dec. 13.
nyujtott át pártfogójának Zierotin Károlynak. E művet Rimány István lissai cseh
pap fordította le magyarra (Pozsony 1805). 1624 szept. 3. nőül vette Cirill
Jánosnak, a cseh-morva testvérek püspökének a leányát. 1624. a prot.
lelkészeket kiutasították az osztrák tartományokból. C. üldözött társainak
Lengyelországban keresett menedéket. Itt ismerkedett meg Kotterrel, kinek
misztikus látomásait isteni eredetüeknek tartotta s cseh nyelvre lefordította.
1626. visszatért Brandeisba. 1628. pedig kivándorló társaival Lengyelországba
ment s Lissában telepedett le. Egyelőre a lissai iskolában vállalt tanítóságot.
C. a reálismereteknek is helyet akart juttatni a nyelvtanítás mellett, s e
célból irta: Janua linguarum reserata c. munkáját 1631. A mű 12 európai s több
ázsiai nyelvre lefordíttatott. (Nálunk kiadta albelius Simon brassói pap 1638.)
De C. nemcsak a reálismereteket törekedett az iskola tanulmányai rendjébe
beilleszteni, de az általános népiskola eszméjét is felvetette. Szerinte az
emberiségnek a nevelés által előidézendő javulása csak akkor fog bekövetkezni,
ha a nevelésben a nép minden rétege részesül. A nevelés ily általános felfogása
hozta aztán magával, hogy C. oly oktatásügyi rendszert igyekezett alkotni,
melyben az összes nevelőintézetek szerves egésszé váljanak s egymáshoz való
viszonyuk meghatároztassék. Ezeket az eszméket tárgyalja: Didactica magna (Nagy
Oktatástan 1628-31) c. művében.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|