Comenius

János Ámos, sárospataki tanár, a XVII. század legjelesebb pedagogusa, szül. Nivnitzen, Magyar-Bród mellett Morvaországban 1592 márc. 28., megh. Amsterdamban 1670 nov. 15. Atyja Komensky Márton molnár volt. Szüleit korán, már 1604. elvesztette s mint árva, nénjéhez került Strasnitzba. Itt járt iskolába s itt ismerkedett meg Drábik Miklóssal. 1611-ben a heilbronni egyetemen Alstediustól hallgatta a teologiát. 1613/4. a heidelbergai egyetemen volt, 1614. pedig visszatért hazájába s preraui rektor lett. Hitsorsosai a cseh-morva testvérek a zeravici zsinaton 1616 ápr. 26. egykori iskolatársával Drábik Miklóssal együtt lelkésszé avatták. 1618. a fulnecki egyház választotta meg papjává. Ő ismertette meg először hiveit a méhészettel, s az első méhkasok Magyarországról kerültek Fulneckre. Magyarország felvidékéről származott C. első neje is, kivel ez időtájt kelt össze. A fehérhegyi csata (1620. nov. 20.) után megfosztották papi hivatalától; a spanyol hadak 1621. Fulnecket kirabolták, feldulták s felégették; könyvtára és kéziratai is a lángok martalékaivá lettek. 1622 okt. Brandeisba, Csehországba vonult családjával; itt halt el neje s fia, mire a maga s mások vigasztalására megirta: Az árvaságról c. művet. Ugyanez időtájt irta: A világ labirintját, melyet 1623 dec. 13. nyujtott át pártfogójának Zierotin Károlynak. E művet Rimány István lissai cseh pap fordította le magyarra (Pozsony 1805). 1624 szept. 3. nőül vette Cirill Jánosnak, a cseh-morva testvérek püspökének a leányát. 1624. a prot. lelkészeket kiutasították az osztrák tartományokból. C. üldözött társainak Lengyelországban keresett menedéket. Itt ismerkedett meg Kotterrel, kinek misztikus látomásait isteni eredetüeknek tartotta s cseh nyelvre lefordította. 1626. visszatért Brandeisba. 1628. pedig kivándorló társaival Lengyelországba ment s Lissában telepedett le. Egyelőre a lissai iskolában vállalt tanítóságot. C. a reálismereteknek is helyet akart juttatni a nyelvtanítás mellett, s e célból irta: Janua linguarum reserata c. munkáját 1631. A mű 12 európai s több ázsiai nyelvre lefordíttatott. (Nálunk kiadta albelius Simon brassói pap 1638.) De C. nemcsak a reálismereteket törekedett az iskola tanulmányai rendjébe beilleszteni, de az általános népiskola eszméjét is felvetette. Szerinte az emberiségnek a nevelés által előidézendő javulása csak akkor fog bekövetkezni, ha a nevelésben a nép minden rétege részesül. A nevelés ily általános felfogása hozta aztán magával, hogy C. oly oktatásügyi rendszert igyekezett alkotni, melyben az összes nevelőintézetek szerves egésszé váljanak s egymáshoz való viszonyuk meghatároztassék. Ezeket az eszméket tárgyalja: Didactica magna (Nagy Oktatástan 1628-31) c. művében.

Forrás: Pallas Nagylexikon