Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Comenius... ----

Magyar Magyar Német Német
Comenius... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Comenius

Johannes Amos, Komenský, Jan Amos (Nivnice, 1592. márc. 28.-Amsterdam, 1670. nov. 16.): cseh-morva ped., isk.-szervező, elméletíró. A morvaországi Uherski Brod közelében levő Nivnice faluban született, családja a cseh testvérek szektájához tartozott. A gimn.-ot Prerauban végezte, majd a hernborni és a heidelbergi egy.-en folytatott felsőfokú tanulmányokat. Először a preraui isk.-ban tanított, majd pedig Fulnek lelkésze lett. 1620-ban a fehérhegyi csatában vereséget szenvedett a csehek Habsburg-ellenes felkelése, megkezdődött az ország önállóságának felszámolása, a kat. vallás erőszakos érvényesítése. A cseh testvéreket szétszórták. Egyik közösségük a lengyelo.-i Lesznó (Lissa) városba menekült, Comenius lett isk.-juk egyik tanára, majd ig.-ja. A cseh testvérek üldöztetései, a harmincéves háború viharai közepette szerzett tapasztalatai alapján az 1640-es évek elején vázolta fel nagy művének, az Egyetemes Tanácskozás nak alapgondolatait. Ebben az időben főként újszerű isk.-i latin nyelvkönyveivel hívta fel magára a figyelmet, de megkezdte panszofia-elméletének kidolgozását is. 1648-ban létrejött a vesztfáliai béke, ez megtörte ugyan a Habsburgokat, de nem szüntette meg abszolutista hatalmukat. Comenius reményei szétfoszlottak, s mint a cseh testvérek vez. papja vezette tovább híveit Lesznóban. Itt kapta meg 1650 márciusában Lorántffy Zsuzsanna üzenetét, hogy jöjjön Sárospatakra, a helyi isk. tanácsadójaként. Először nem akarta elfogadni a meghívást, de azután "álomlátó" barátja, Drábik Miklós rábeszélte: menjen Sárospatakra, hogy Lorántffy Zsuzsanna fiait, Rákóczi Zsigmondot, illetőleg II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet rávegye a Habsburg-ellenes harc megszervezésére. Comenius a Drábik által közvetített "égi üzenet" nyomán úgy vélte, hogy életének kettős célja most megvalósulás előtt áll: közreműködhet a végső harc kirobbantásában, illetőleg - túl az eddigi elméleti elképzeléseken - a gyakorlatban is megszervezheti a panszofikus isk.-át, valamint ennek szintéziseként befejezheti nagy művét, az Egyetemes Tanácskozást. A legrangosabb mo.-i kálvinista isk. várta Comeniust, működésre kész nyomdával, s az isk. mögött a fejedelmi család teljes anyagi és erkölcsi támogatásával. Azt várták tőle, hogy minél több modern tkv. elkészítését és tud.-szak oktatását segítse elő, elsősorban természetesen a filozófiai-teol.-i tagozaton. Ennek fejében Lorántffy Zsuzsanna fejedelmi vendéglátást, nyugodt munkakörülményeket s elgondolásainak zavartalan kivitelezését biztosította. Comenius 1650. nov. 24-én tartotta meg bemutatkozó előadását, majd hozzáfogott "a panszofia tv.-ei alapján" az isk. átalakításához. Tervezetében hét oszt. szerepelt, mindegyik oszt.-ban "minden"-ről tanulnak a diákok, koncentrikusan gyarapodó és mélyülő körökben. 1651 januárjának végére elkészült az alsó három oszt. programja: 1651. febr. 13-án az első, márc. 14-én a második, majd 1652. jan. 10-én a harmadik oszt.-ban rátértek az új tananyagra. 1652 elején a helyi nyomdában megjelentek a három oszt. tankönyvei (Vestibulum, Janua, Atrium). Összeállította az Artificii legendi et scribendi tirocinium c. tervezetet a tanítónak szóló részletes útmutatással: hogyan tanítsa az olvasást és írást. S elkészült a Lucidarium, a későbbi Orbis Pictus első változata, amely 150 leckében és az egyes leckék fölötti képekkel a teljes világot mutatta be a sárospataki gyermekeknek. 1652-ben készült el a Schola Ludus c. kötet, amelyben - a korábbi jezsuita isk.-drámákhoz hasonlóan - az isk.-i tananyagot szereposztásos színpadi jelenetekben dolgozta fel, s ezeket elő is adatta a diákokkal. A kötet nyomtatásban, 1656-ban jelent meg a pataki nyomdában. - Közben Comenius megkezdte pol.-i céljainak végrehajtását is. Bár az általa közvetített "isteni sugallatokat" a közelgő végső harcról sem Rákóczi Zsigmond, sem Rákóczi György nem vette komolyan, Comenius azonban szilárdan bízott küldetése sikerében. 1651 tavaszán készült el pol.-i műve, a Náthán titkos beszéde Dávidhoz (Sermo secretus Nathanis ad Davidem), amelyben szimbolikus formában igyekezett befolyásolni az ifjú Zsigmondot, mint Dávidot, ő, mint Náthán próféta. Ekkor is, később is Comenius pol.-i tervei teljesen szétfoszlottak, ezért vissza akart térni Lesznóba. A cseh testvérek közössége azonban itt maradásra bírta, nehogy megharagítva elveszítsék egyik legfőbb támogatójukat, Lorántffy Zsuzsannát. Comenius azonban ekkor már nem látta értelmét az isk.-val való foglalkozásnak, az isk. körül újabb munkálatokba már nem kezdett. Bizonyára ekkor merült el az Egyetemes Tanácskozás kézirataiban. 1654 tavaszán még terjedelmes emlékirattal fordult a fejedelemhez (A nemzet boldogsága, Gentis felicitas), amelyben a kir. Mo. társ.-i viszonyaira hivatkozva kéri őt, álljon a m. nép élére a Habsburgok elleni harcban. Majd amikor Drábik azt írta neki, hogy hagyja ott Sárospatakot, annak "hálátlan népét", nem várta meg már a tanév szokásos őszi befejezését, hanem 1654. jún. 2-án elmondta búcsúbeszédét és visszatért Lesznóba. - Comenius egész életműve számára meghatározó hatású volt szűk négyesztendős sárospataki tartózkodása. Itt nyílt lehetősége először arra, hogy nagyszabású új elképzeléseit szabadon szembesítse az isk.-i élet konkrét valóságával; itt kellett rádöbbennie, hogy azok közül sokat nem lehet megvalósítani. Nem a körülmények mostohasága, nem a vendéglátók szűkmarkúsága vagy a kollégák irigysége miatt, hanem azért, mert itt is, másutt is azok megvalósíthatatlanok voltak. Nem véletlen, hogy az 1640-es évek elején angol és svéd meghívói nem vállalkoztak arra, amire a nagylelkű és nagyvonalú Lorántffy Zsuzsanna vállalkozott: a bizonytalan végeredmény kockázatát vállalva, a nagy kísérlet - hatalmas anyagi befektetést kívánó, felekezeti-teol.-i "veszélyeket", sőt pol.-i problémákat sem kizáró - megindítását. Idejövetele előtt Comenius szinte kizárólag a latin isk.-val foglalkozott, s csak itt fordult az el. oktatás problémái felé, ennek eredménye lett az Orbis Pictus. Az anyanyelvi isk. és a latinos képzés szoros kapcsolatának problémái is először itt foglalkoztatták őt, s bizonyára ennek köszönhető, hogy a Didactica Magna isk.-szerv.-terve életszerű modellje lehetett a polg. társ. jövendő alapvető isk.-szerv.-i tagolódásának. Sárospatakon vált teljessé latintanítási koncepciója is: itt jelentette meg először a meglévő két tkv. mellé a harmadikat, az Atrium ot, s e három tkv.-et itt dolgozta egybe, a panszofikus koncentrációt most már magas fokon érvényesítve. Ebben nagy szerepe volt a sárospataki nyomdának is. E művek mellett igen termékenyek voltak e sárospataki évek: elsősorban a megvalósult isk.-tagozatokkal, valamint Comenius pol.-i küldetésével kapcsolatosak az itt született további művek. - Comenius újabb, 1654 utáni lesznói tartózkodásának ismét a háború vetett véget, Hamburgba költözött, majd Amszterdamban telepedett meg. Itt jelent meg műveinek gyűjteményes kiadása 1657-ben, az Opera Didactica Omnia két nagy kötete, ennek tekintélyes része a Sárospatakon készült műveket tartalmazza. 1658-ban látott napvilágot Nürnbergben az Orbis Pictus, s ezekben az években készült el régóta érlelt fő művének, az Egyetemes Tanácskozás végleges, sajtóra előkészített kézirata. Ennek befejezése után halt meg 1670. nov. 16-án Amszterdamban. - Comenius jelentős szerepet töltött be az európai nev. tört.-ében. A középkori-reneszánsz kori fejlődés záró pontja, nagy összegzője volt, főként Erasmus és Vives nyomán; s ezek eredményeit továbbfolytatva a tőkés társ. kialakulásának kezdeti időszakában a kor igényeinek megfelelő ped.-i koncepciót dolgozott ki, s műveivel nagymértékben hozzájárult a ped.-nak önálló tud.-nyá válásához. - F. m.: Johannis Amos Comenii opera omnia. Prága. 1970-től.; Comenius Magyarországon, Sárospatakon írt műveiből. (Szerk. Kovács E.) Bp. 1962.; A világ útvesztője. (Szerk. Komor I.) Bp. 1961.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is