Commune

(franc., ejtsd: komün) a. m. község. C. de paris, Páris községe, annak uralma. Szorosabb értelemben e szó több, Párisban kitört forradalmi felkelést jelent. Ilyen volt 1358. Marcel Etienne, 1411. Caboche fölkelése. - Az 1792. párisi C. lényegében szervezetlen rémuralom volt, melynek folyamán a párisi községi tanács erőszakos módon a törvényhozó gyülekezetet s nevezetesen a konventet uralma alá hajtotta, ugy hogy a rémuralom idején tkp. a párisi C. parancsolt egész Franciaországnak. A C. forradalmi szereplése 1792 aug. 10-én kezdődött s azóta befolyása és hatalma fokozatosan növekedett. Hatalmának tetőpontjára jutott, midőn 1793 jun. 2-án a girondistákat sikerült a hóhérnak kiszolgáltatni. Marat, Hébert és Chaumette megöletésével azután a C. hatalma is alábbszállt, Robespierre bukásával (1794 jul. 27.) pedig jóformán megtört. A szerencsétlen francia-német háboru végével (1871) a párisi C. ujra fölemelte fejét. Ez a mozgalom 1871 március 18. kezdődött, amidőn a nemzetőrség elpártolt és Thomas meg Lecomte tábornok megöletett. Az őrültséggel határos mozgalmat a versaillesi kormány hadserege Mac Mahon vezérlete alatt (1871 máj. 29-30.) véresen elfojtotta. Az utcai harcokban körülbelül 6500 communard vérzett el, 578 pedig fogságba került. V. ö. Arnould A.: Hist. de C. (3 köt. 1878); Beaumont-Vassy: Hist. de C. (1878); Blos: Zur Geschichte der C. von Paris (Braunschweig 1873); Becker B., Geschichte der revolutionären Pariser C. 1789-94 (1875); J. Claretie: Hist. de la révol. de 1870-71 (1875, 5 köt.); Becker B.: Geschichte und Theorie der pariser revolutionären C. des Jahrs 1871 (Lipcse 1879); Cluseret: Mémoires (3 köt.); Lucipia: Hist. munic. de Paris (1886-88); Du Camp: Les convulsions de paris (Páris 1875-79, 4 köt.); Morin: Historie critique de la Commune (1871); Sarrepont: Guerre des communeux de Paris (1871); lauser: Unter de pariser C. (Lipcse 1879); Meerheimb: Die Pariser C. (Berlin 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon