Commune
(franc., ejtsd: komün) a. m. község. C. de paris, Páris
községe, annak uralma. Szorosabb értelemben e szó több, Párisban kitört
forradalmi felkelést jelent. Ilyen volt 1358. Marcel Etienne, 1411. Caboche
fölkelése. - Az 1792. párisi C. lényegében szervezetlen rémuralom volt, melynek
folyamán a párisi községi tanács erőszakos módon a törvényhozó gyülekezetet s
nevezetesen a konventet uralma alá hajtotta, ugy hogy a rémuralom idején tkp. a
párisi C. parancsolt egész Franciaországnak. A C. forradalmi szereplése 1792
aug. 10-én kezdődött s azóta befolyása és hatalma fokozatosan növekedett.
Hatalmának tetőpontjára jutott, midőn 1793 jun. 2-án a girondistákat sikerült a
hóhérnak kiszolgáltatni. Marat, Hébert és Chaumette megöletésével azután a C.
hatalma is alábbszállt, Robespierre bukásával (1794 jul. 27.) pedig jóformán
megtört. A szerencsétlen francia-német háboru végével (1871) a párisi C. ujra
fölemelte fejét. Ez a mozgalom 1871 március 18. kezdődött, amidőn a nemzetőrség
elpártolt és Thomas meg Lecomte tábornok megöletett. Az őrültséggel határos
mozgalmat a versaillesi kormány hadserege Mac Mahon vezérlete alatt (1871 máj.
29-30.) véresen elfojtotta. Az utcai harcokban körülbelül 6500 communard
vérzett el, 578 pedig fogságba került. V. ö. Arnould A.: Hist. de C. (3 köt.
1878); Beaumont-Vassy: Hist. de C. (1878); Blos: Zur Geschichte der C. von
Paris (Braunschweig 1873); Becker B., Geschichte der revolutionären Pariser C.
1789-94 (1875); J. Claretie: Hist. de la révol. de 1870-71 (1875, 5 köt.);
Becker B.: Geschichte und Theorie der pariser revolutionären C. des Jahrs 1871
(Lipcse 1879); Cluseret: Mémoires (3 köt.); Lucipia: Hist. munic. de Paris
(1886-88); Du Camp: Les convulsions de paris (Páris 1875-79, 4 köt.); Morin:
Historie critique de la Commune (1871); Sarrepont: Guerre des communeux de
Paris (1871); lauser: Unter de pariser C. (Lipcse 1879); Meerheimb: Die Pariser
C. (Berlin 1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|