Comó-tó

Felső-Olaszország egyik festői tava a Lepontini- és Reti-Alpok ágai közt, amelyek (Legnone, Grigna, Campione) 1169-2611 m. magasra emelkednek. Hosszabb tengelye ÉD-i irányban van. Közepe felé, a Bellagio-foknál két ágra oszlik; a DNy-i Como városnál, a DK-i pedig Leconál végződik. Az osztatlan tó 22 km., a DNy-i 27 és a DK-i 18 km. hosszu; legnagyobb szélessége Cadenabbia-nál 4630 m; legnagyobb mélysége 406 m.: a tengerszint fölötti magassága 199 m.; egész területe 152 km². A 64 folyó és patak közül, amelyek öntözik, a legnagyobbak: az Adda, a Liro, az Albano, a Telo, a Breggia, a Varrone, Pioverna és Galdone. Egyedüli lefolyása a Leccoi ágból az Adda. Hóolvadás után gyakran a tó felszine 5 m.-rel emelkedik; az emelkedést még fokozza a tirano nevü északi szél. A ciprusokkal, mirtuszokkal, agavékkal és déli gyümölcsfákkal környékezett, halakban gazdag, világos kékszinü tónak festői szépségeit a partokon épült községek és nyaralók is emelik. Amazok közt a jelentékenyebbek: Bellano, Varenna, Domaso, Menaggio, Bellaggio, Cadenabbia, Laglio, Como, Lecco stb., emezek közt a Villa Vigoni, Thorwaldsen, Marchesi stb., szoborműveivel; a Villa Giulia; a Villa Carlotta (l. o.); a Villa Taglioni; a Villa Pizzo; a Villa d"Este stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon