Comonfort

Ignác, a mexikói köztársaság elnöke, született la Puebla de Los Angelosban 1812 márc. 12., megöletett 1863 nov 13. 1833. La Puebla várost hosszasan és sikerrel védelmezte, de végre meg kellett magát adnia s ekkor néhány évre a magánéletbe vonult vissza. 1844. szülővárosa képviselőnek választotta meg, később pedig mint Tlapa katonai parancsnoka az indusok felkeléseinek elnyomása, közigazgatási ügyessége, erélye és ritka becsületessége által egyaránt sok érdemet szerzett. 1846. résztvett a szabadelvüek összeesküvésében, mire Mexikó főváros polgármesterévé választotta. 1855. ő is a felkelőkhöz csatlakozott s Santa Anna bukása után előbb Alvarez elnök helyettesévé, majd elnökké választatott. A hadsereg és a papi párt ellenállását La Pueblában 1856 márc. 20. leverte s hogy a papság erejét megtörje, 1856 márc. 31. kiadott rendeletével a papság összes fekvő birtokát lefoglalta s elrendelte, hogy a klerus többé földbirtokot nem szerezhet. A nyugalmat és rendet mindazonáltal helyre állítani többé nem tudta. Hivei elpártoltak tőle s 1858 januárban Zuolaga tábornok véres küzdelem után Mexikó elhagyására kényszerítette. C. most az Egyesült-Államokba távozott, de előbb Juarezt, a legfőbb törvényszék elnökét nevezte ki utódjául. Később még egyszer visszatért hazájába s mint tábornok küzdött a benyomuló franciák ellen. 1863 nov. 13. azonban egy guerilla-csapat San luis Potosi közelében megölte.

Forrás: Pallas Nagylexikon