Condillac

(ejtsd: kondijakk) István Bonnot de, francia filozofus, szül. Grenobleban 1715 szept. 30., megh. Flux de Beaugencyban 1780 aug. 3. Mably apát testvére, ki szintén hirnevet szerzett (l. o.). Mindkettőt az egyháznak nevelték, mindkettő apát let; a filozofus ifjukorában Párisba került, s kitünvén munkáival, a későbbi Parmai Ferdinánd herceg nevelőjének választották; 1768. a francia akadémia tagjának választotta. Első filozofiai munkája 1746. jelent meg: Essai sur l"origine des connaissances humaines (2 köt. Az emberi ismeretek eredetéről), amely Locke nyomdokán haladva, mestere rendszerét reprodukálja. Következő művében azonban meghaladja Lockét s a Traité des sensations-ban (Az érzetekről, 2 kötet, Páris s London 1756) szigoru következetességgel mindent az érzetekből magyaráz, s ezzel a szenzualizmus igen összhangzó rendszeres kifejtését adja. Mindazonáltal c. nem materialista. Az érzet székhelye szerinte nem az anyagi szervekben van, hanem a lélekben, mert az anyag kiterjedt s osztható, az érzés pedig egységes szubsztárumot tételez föl. C. elmélete rendkivül nagy hatással volt a francia s angol filozofiára, mig Németországban kant elmélete nagyobb hatásának utját vágta, de itt is Herbart C. alapgondolatát felhasználta a maga rendszerében. Munkái az említetteken kivül: Traité des systemes (2 kötet, 1749); Recherches sur l"origine des idées que nous avons de la beauté (2 köt., 1749); Traité des animaux (2 köt., 1755); Cours d"études pour l"instruction du prince de Parme (13 köt., 1769-73); Le commerce et le gouvernement (1776). Logique (1781); Langue des calculs (1798); Oeuvres completes, először 23 köt. 1798, később többizben. V. ö. Dewaule L.: C. et la psychologie anglaise contemporaine (Páris 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon