Condillac
(ejtsd: kondijakk) István Bonnot de, francia filozofus,
szül. Grenobleban 1715 szept. 30., megh. Flux de Beaugencyban 1780 aug. 3.
Mably apát testvére, ki szintén hirnevet szerzett (l. o.). Mindkettőt az
egyháznak nevelték, mindkettő apát let; a filozofus ifjukorában Párisba került,
s kitünvén munkáival, a későbbi Parmai Ferdinánd herceg nevelőjének
választották; 1768. a francia akadémia tagjának választotta. Első filozofiai
munkája 1746. jelent meg: Essai sur l"origine des connaissances humaines (2
köt. Az emberi ismeretek eredetéről), amely Locke nyomdokán haladva, mestere
rendszerét reprodukálja. Következő művében azonban meghaladja Lockét s a Traité
des sensations-ban (Az érzetekről, 2 kötet, Páris s London 1756) szigoru
következetességgel mindent az érzetekből magyaráz, s ezzel a szenzualizmus igen
összhangzó rendszeres kifejtését adja. Mindazonáltal c. nem materialista. Az
érzet székhelye szerinte nem az anyagi szervekben van, hanem a lélekben, mert
az anyag kiterjedt s osztható, az érzés pedig egységes szubsztárumot tételez
föl. C. elmélete rendkivül nagy hatással volt a francia s angol filozofiára,
mig Németországban kant elmélete nagyobb hatásának utját vágta, de itt is
Herbart C. alapgondolatát felhasználta a maga rendszerében. Munkái az
említetteken kivül: Traité des systemes (2 kötet, 1749); Recherches sur
l"origine des idées que nous avons de la beauté (2 köt., 1749); Traité des
animaux (2 köt., 1755); Cours d"études pour l"instruction du prince de Parme
(13 köt., 1769-73); Le commerce et le gouvernement (1776). Logique (1781);
Langue des calculs (1798); Oeuvres completes, először 23 köt. 1798, később
többizben. V. ö. Dewaule L.: C. et la psychologie anglaise contemporaine (Páris
1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|